Szerbia tagadja, hogy MiG–29-es gépeket adna Ukrajnának a Franciaországgal kötött legújabb szerződésük részeként. Aleksandar Vucic szerb elnök bejelentette, hogy országa lezárt egy 2,7 milliárd eurós (ezermilliárd forint) szerződést 12 francia Dassault Rafale vadászrepülőgép megvásárlásával. Néhány szerb és orosz médiaforrás azonban azt állította, hogy a megállapodás része egy olyan feltétel, amely szerint Franciaország csökkenti az árat 400 millió euróval, cserébe Szerbia szovjet eredetű MiG–29-es vadászgépeket ad át Ukrajnának – ezt cáfolja most Szerbia.
A hírt gyorsan cáfolták. Szerbia korábban is már többször kijelentette, hogy nem nyújt katonai segítséget Ukrajnának, és nem csatlakozik az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz. Bratislav Gasic szerb védelmi miniszter azonnal cáfolta az új állításokat, hangsúlyozva, hogy
a MiG–29-esek Szerbia tulajdonában maradnak,
és továbbra is fontos szerepet játszanak az ország védelmi rendszerében. Gasic kiemelte, hogy Szerbia nem lecserélni kívánja a meglévő katonai eszközeit, hanem erősíteni azokat a legmodernebb technológiákkal – írja a Kyiv Post.
Elemzők szerint az Oroszországból érkező pletykák hátterében az állhat, hogy Moszkva elégedetlen Szerbia nyugati, különösen francia katonai eszközök iránti nyitottsága miatt. Szerbia ugyanis az Airbus C295-ös közepes taktikai szállító repülőgépet választotta az orosz Antonov An–26-os helyett.
A Rafale gépek eladása Szerbiának másutt is aggodalmakat váltott ki, van, aki attól tart,
Moszkva esetlegesen hozzájuthat a gépek fejlett technológiájához Belgrádon keresztül.
Egy névtelen francia tisztviselő azonban elmondta, hogy minden szerződés tartalmaz olyan záradékokat, amelyek kereteket szabnak az eszközök felhasználásának. Ez az üzlet tehát nemcsak a szerb katonai képességek bővülését jelzi, hanem azt is, hogy az ország egyre inkább az európai integráció felé mozdul el, elfordulva Oroszországtól mint hagyományos fegyverszállítótól.
Nem titok, hogy Ukrajna régóta törekszik arra, hogy olyan célpontokat tudjon támadni, melyek mélyen Oroszország területén találhatók – különösen azokra az orosz légibázisokra fáj a foguk, ahonnan bombázók indulnak és rakétákat indítanak ukrán városok felé. Ukrajna hadereje drónokkal már képes volt mélyebben az orosz területek belsejében fekvő célpontokat támadni, azonban szakértők szerint a drónok okozta károk messze elmaradnak a nagy sebességű rakéták pusztító hatásától, amelyek fordulatot hozhatnának a háború menetében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.