Gellert kapott Ursula Von der Leyen terve, Vitézy Dávid lehet a nevető harmadik – heti összefoglaló

Ursula von der Leyen saját maga által kijelölt határideje rohamosan közeledik, ám ragaszkodása a női biztosok arányához a tagállamok ellenállásába ütközik, így még inkább lelassítja az amúgy is vontatottan haladó folyamatot.

Az Európai Bizottság elnöke arra kérte az európai fővárosokat, hogy egy férfi és egy női jelöltet is küldjenek a 26 biztosból álló csapatába (azok az országok, amelyek lejáró mandátumú biztosukat jelölték újra, kivételt kaptak ez alól a szabály alól). Bulgária volt az egyetlen ország, amely eleget tett a kérésnek, ezért Von der Leyen nyomást gyakorolt több kisebb uniós országra, hogy az általuk javasolt férfiak helyett női jelölteket állítsanak, amiért cserébe következetesebb befolyási területeket ajánlott fel nekik. 

– mondta egy brüsszeli tisztviselő.

Vitézy Dávid nevethet a végén: óriási fordulatra van esély – mégis bekerülhet Budapest legfelső vezetésébe

Még meg sem alakult az új Fővárosi Közgyűlés, már minden a feje tetején áll Budapesten. Ebből vastagon kiveszi a részét a Tisza Párt és Magyar Péter. A káoszból azonban gyorsan rendnek kell lennie, három hét múlva alakuló ülést tartanak. A többséggel nem rendelkező Karácsony Gergely főpolgármester gyorsan a sarokba szorítva találta magát, csak kényszerű alku árán tudja felállítani a városvezetést.

Vitézy Dávid nevethet a végén: óriási fordulatra van esély. A törvényes működés egyik feltétele, hogy Karácsony Gergely legalább egy főpolgármester-helyettest állít. Ő a hírek és a folyosói pletykák szerint is Kiss Ambrus lenne, aki jelenleg is általános főpolgármester-helyettes. Csakhogy Magyar Péter most közölte, hogy nem fogják megszavazni Kiss Ambrust, ahogy az eddigi helyettesek közül senkit sem, mert „a budapesti választók egyértelmű ítéletet mondtak a DK–MSZP-politikusok eddigi munkájáról”.

Nagy valószínűséggel a Fidesz és a Kutyapárt sem jelöl főpolgármester-helyettest, az pedig biztos, hogy Karácsony Gergely eddigi helyetteseit nem választja meg az új összetételű közgyűlés. Vagyis a helyzet úgy áll, hogy Karácsony Gergely második ciklusa már a rajtvonalnál, az alakuló ülésen elhasalhat. Hacsak nem születik kiegyezés (ami csodaszámba menne) a Fidesszel, vagy ha nem azt teszi, amit a Tisza követel. Merthogy Magyar Péter világossá tette, milyen estben hajlandók megszavazni mégis Karácsony Gergely főpolgármester-helyettesét.

„A törvényes működés, a főváros pénzügyi helyzetének biztosítása és az eddigieknél szakmaibb városvezetés érdekében javaslom megfontolásra Karácsony Gergelynek, hogy jelöljön olyan főpolgármester-helyettest, akinek a személye ezekre garancia lehet, és aki a közgyűlésben meggyőző többséget kaphat egy titkos szavazáson” – fogalmazott.

Egymillió forintos minimálbér: Magyar Péter valamiről megfeledkezett, vagy nem is hallott róla – szóltak neki a vállalkozók

Luxemburgi minimálbért ígér Magyar Péter és a Tisza Párt. Az ellenzéki politikus vasárnap délután írta ki a Facebookra, hogy 

Magyar Péter tehát arra tett ígéretet, hogy két év múlva a magyar minimálbér 533 600 forint lesz, öt év múlva pedig körülbelül ezt is megduplázza.

Hogy el lehessen helyezni ezeket az összegeket nemzetközi kitekintésben, először is érdemes euróra átváltani. A 2027-es minimálbér mintegy 1400 euró lenne, a 2030-as pedig már nagyjából 2600. 

Az összehasonlítás egyszerűsége érdekében az effektív minimálbér (ez egy súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek, Magyarországon ugyanis Európában egyedülálló módon kétlépcsős a legkisebb kereset) összegével nem bonyolítanánk a képletet, hanem szimplán listázzuk az 1400, illetve a 2600 eurós minimálbért az Európai Unióban.

Magyar Péter ugyanis azt közölte, hogy a Tisza-kormány maga dönt majd erről, ő fogja megduplázni, illetve megnégyszerezni a minimálbért. Csakhogy ez egyáltalán nem így működik, és az EU éppen arra törekszik, hogy soha ne is működjön így.

Magyar Péter vagy elfelejtette, vagy nem is hallott róla, hogy hosszú-hosszú évek óta létezik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF). Ez egy egyeztető platform, amelyen három oldal képviselteti magát:

• a vállalkozói,
• a dolgozói,
• valamint a kormányzat.

A VKF számos kompetenciával bír, de ezek közül kiemelkedik, hogy minden évben itt születik megállapodás a munkaadók és a munkavállalók között a minimálbérről. A kormányzatnak valóban van megállapítási joga, azonban ezt megelőzi a vállalkozók, valamint a szakszervezetek egyezsége, ők kötnek alkut egymással. Az tehát, amiről Magyar Péter beszél, hogy a kormány szimplán eldönti, mennyi legyen a minimálbér, egészen egyszerűen nincs.

Hivatalos: kihirdették a 2025-ös útdíjakat

Kedden délelőtt hivatalosan kihirdette a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) a 2025-ös autópályamatrica-árakat. Azért éppen most, mert ma vált ismertté az augusztusi inflációs adat. A szabály szerint pedig a január–augusztus közötti infláció alapján számítják a magyar útdíjak következő évi árváltozását is. Ez történt meg tehát kedden, és hozta nyilvánosságra a NÚSZ.

Küszöbön az újabb bérrobbanás Magyarországon: kiszámoltuk, mekkora lesz a nettó fizetés 2025-ben

Megközelítheti a félmillió forintot a nettó átlagfizetés Magyarországon 2025-ben, ehhez pedig még a jelenleginél kisebb bérdinamika is elegendő. Mint korábban több ízben beszámoltunk róla, a 2016-os megállapodás mintájára a vállalkozók és a szakszervezetek között újabb többéves bérmegállapodás van kilátásban, ami a következő időszak bérdinamikáját nagyban meghatározhatja. Bár a szociális partnerek a tárgyalások ezen szakaszában sohasem szeretnek konkrét összegekről és arányokról beszélni, főleg most, amikor rendszerszinten változtatások várhatók, szinte borítékolható, hogy az idei 15 százalék után 2025-ben is 10 százalék fölött emelkedik a hazai minimálbér. 

Az elmúlt évek statisztikái alapján ezzel együtt megállapítható, az éves bruttó átlagkereset legtöbbször a márciusi fizetések körül szokott alakulni, ha ezt vesszük bázisul, akkor jövőre a 658 ezer forintos bruttó áltagkeresethez képest egy 9 százalékos emelés esetén is 717 ezer forint lenne a bruttó átlagkereset, aminek a nettója 476 ezer forintra emelkedne a mostani 427 ezerről, ezzel tehát megközelítené a félmillió forintot a nettó átlagfizetés Magyarországon.