BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiürül a londoni City: a Brexit után nem kapkodnak a bankárok után

A pénzügyi központban jóval kevesebb a meghirdetett állás, mint egy éve volt. A háttérben még mindig a Brexit sejlik fel, hiszen az EU-tagságnak is hála sok tengerentúli pénzügyi cég választotta európai központjának Londont.

Nagyot esett az elmúlt egy évben a londoni Cityben meghirdetett pénzügyi állások száma, főként a Brexit óta tartó alkalmazkodási folyamat miatt, noha az elmúlt negyedévben volt némi emelkedés – derül ki az egyik vezető globális pénzügyi munkaerőpiaci adatszolgáltató és tanácsadó cég, a Morgan McKinley hétfőn Londonban ismertetett friss felméréséből.

city, brexit
A londoni City a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja / Fotó: Benjamin Cremel / AFP

A vállalkozás negyedévente közli a City munkaerőpiacát értékelő jelentését, a London Employment Monitort, mely szerint a harmadik negyedévben ugyan az előző negyedévnél több pénzügyi állást kínáltak a brit fővárosban, mint az azt megelőző negyedévben, ám éves szinten 17 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Ráadásul az emelkedés is főként olyan területeken volt érezhető, mint a szabályozói előírások teljesítésével és a digitális átállással kapcsolatos tevékenység, valamint a környezeti, szociális és irányítási (ESG) programok.

Ezek az erők mozgatják a City munkaerőpiacát

A Morgan McKinley szerint a negyedéves alapú növekedést az új munkáspárti brit kormány hivatalba lépése nyomán megerősödött stabilitás, valamint a brit, az euróövezeti és az amerikai jegybankok kamatcsökkentési ciklusa is segíthette. Az éves alapú visszaeséshez pedig az járulhatott hozzá, hogy 

a vállalatok a továbbra is fennálló gazdasági aggályok és a geopolitikai feszültségek miatt óvatosabb munkaerő-toborzási stratégiákat alkalmaznak.

A felmérés szerint az infláció és a gazdasági bizonytalanság mellett valójában a Brexitet követő, még mindig tartó alkalmazkodási folyamat az a tényező, amely visszatartja a londoni pénzügyi szolgáltató cégeket az agresszív munkaerő-toborzástól. A City vállalkozásai ugyanis a költséghatékonyságot a bővítés elé sorolják, és karcsúbb, koncentráltabb állomány kialakítására összpontosítják stratégiájukat a Morgan McKinsley szerint.

A Munkáspárt sem lépne vissza az unióba

Nagy-Britannia 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból, majd 11 hónapos átmeneti időszak után az EU egységes piacáról és vámuniójából is. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát és más uniós szabályokat, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

Noha a júliusi választás után az addig ellenzékben lévő Munkáspárt alapíthatott kormányt, 

ők se akarják visszaléptetni Nagy-Britanniát az EU-ba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába. 

Keir Starmer miniszterelnök azonban jelezte, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni, és új alapokra kívánja helyezni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.

London ugyancsak munkáspárti polgármestere, Sadiq Khan egy minapi üzleti rendezvényen kijelentette: jóllehet rövid távon Nagy-Britannia valószínűleg nem lesz ismét az EU egységes belső piacának tagja, de nem kell visszariadni attól, hogy erről tárgyalások kezdődjenek.

A Bank of England adatai szerint tavaly a pénzügyi szolgáltatási szektor adta a brit gazdaság egésze által megtermelt bruttó hozzáadottérték-tartalom (GVA) 12 százalékát és a brit államháztartás adóbevételeinek 12,3 százalékát.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.