Kényelmetlenül magas egy átfogó közel-keleti háború esélye

Joe Biden amerikai elnök többször és nyilvánosan is világosan Izrael értésére adta: nem akarja, hogy csapást mérjenek az iráni nukleáris létesítményekre vagy energetikai infrastruktúrára, mert az utóbbi felboríthatja a nemzetközi piacot. Az Egyesült Államok azonban kevés garanciát kapott egyik legszorosabb szövetségesétől arra, hogy a válság nem fog tovább eszkalálódni és átfogó háborúhoz vezetni a Közel-Keleten.

Az amerikai kormány folyamatos nyomást gyakorol Izraelre annak érdekében, hogy katonai célpontokra korlátozza a válaszcsapást az Irán legutóbbi rakétatámadására adott válaszként. Gazdasági célpontok, például az energetikai infrastruktúra elpusztítása helyett Washington újabb szankciókat javasol – értesült nevük elhallgatását kérő forrásokból a Bloomberg.

Ezt arra alapozzák, hogy lehetővé tenné Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök számára, hogy megfeleljen keményvonalas koalíciós partnereinek, akik sokkal súlyosabb megtorlást követelnek. Az már más kérdés, hogy Netanjáhú él-e a lehetőséggel, különösen annak fényében, hogy 

Belpolitikai aggodalmak a Közel-Kelet miatt

Washingtonnak politikai aggodalmai is vannak, mivel Kamala Harris elnökválasztási kampánya számára kulcsfontosságú, hogy a konfliktus ne csökkentse tovább az esélyeit az úgynevezett csatatérállamokban, például Michiganben, ahol eldől majd a választás, és ahol jelentős arab és muszlim népesség él.

Netanjáhú azonban eddig kevés jelét mutatta, hogy hajlandó lenne javítani Harris esélyeit, éppen ellenkezőleg, többször is nyilvánosan kérkedett azzal, hogy milyen szoros a kapcsolata a demokrata jelölt ellenfelével, Donald Trump volt elnökkel.

Az izraeli kormányfő azt is pontosan tudja, hogy Biden nem képes túl nagy nyomást gyakorolni rá a választás előtti hetekben – emlékeztetett Ali Vaez, az International Crisis Group nevű globális nonprofit szervezet projektigazgatója. 

– nyilatkozta a hírügynökségnek az izraeli kormányfő becenevét használva.

Ritkán volt ilyen feszült a kétoldalú viszony

Az iráni célpontok körüli vita olyan időszakban folyik, amikor ritka feszültek az Egyesült Államok és Izrael kapcsolatai. Netanjáhú nyilvánvalóan és szinte kihívóan figyelmen kívül hagyja az amerikai tanácsokat a Hamász tavaly októberi terrortámadása óta, és megy a saját feje után. Az amerikai figyelmeztetés ellenére a Hamász után agresszív katonai kampányba kezdett Irán másik csatlósa, a libanoni Hezbollah ellen is.

A feszültséget tökéletesen mutatja, hogy Biden és Netanjáhú több mint egy hónap után, szerdán beszélt egymással először, ami döbbenetesen hosszú kihagyás, figyelembe véve, hogy milyen sok minden történt azóta. Izrael többek között szó szerint lefejezte és jócskán meggyöngítette a Hezbollahot.

Sokatmondó tény, hogy a Fehér Ház által a beszélgetésről kiadott közlemény említést sem tesz az esetleges izraeli válaszcsapásról. Ehelyett csak az szerepel benne, hogy Biden „megerősítette rendíthetetlen elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett”, és „egyértelműen elítélte Irán október 1-jei, Izrael elleni ballisztikus rakétatámadását”.

Durva válasz lesz

Izraeli tisztviselők szerint a támadás ezúttal súlyosabb lesz, mint a tavaszi iráni rakétatámadásra adott válasz. Amerikai és brit segítséggel áprilisban szinte az összes beérkező rakétát és drónt megsemmisítették, ezúttal azonban az iráni ballisztikus rakéták közül sok a célpont közelében csapódott be. A bevetett szuperfegyver, a Fattah-2 ugyanis hiperszonikus rakéta, amelyet sokkal nehezebb lelőni, és még a híres izraeli Vaskupolán is rést ütött, pedig nincs is teljesen készen.

„Irán Izrael elleni támadása agresszív volt, de kudarcot vallott, mert nem volt pontos” – mondta Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter szerdán, amikor látogatást tett a hadsereg egyik hírszerző egységénél. 

– tette hozzá.

William Burns, a CIA igazgatója folyamatosan közvetít a gázai tűzszünet és a túszok kiszabadítása érdekében, és ő úgy véli, hogy az izraeli vezetők figyelembe veszik majd Biden és más magas rangú amerikai politikusok aggodalmait. Ennek ellenére „nagyon reálisnak” tartja a konfliktus további regionális eszkalálódásának veszélyét – mondta egy hét elején rendezett konferencián.

Lesz háború, vagy sem?

Az Európai Unió várhatóan a következő napokban véglegesíti az Iránnal szembeni szankciócsomagot, de ez egyelőre Oroszország rakétákkal való ellátását bünteti, és többek között a gépipari, fémipari és légi közlekedési cégeket érinti. Más szövetségesek megvárják Izrael válaszcsapását, mielőtt újabb korlátozásokra köteleznék el magukat – értesült a hírügynökség.

Az egyetlen pozitív fejlemény, hogy bár Netanjáhú a saját feje után megy, 

szélesebb körű csapás helyett megelégedett egyetlen, az iráni nukleáris kutatás egyik központjának számító, Iszfahán melletti légvédelmi létesítmény lerombolásával.

James Stavridis nyugalmazott amerikai haditengerészeti admirális, a Bloomberg véleményrovatának munkatársa azt tartja valószínűnek, hogy most is az iráni hadipari komplexumot veszik majd célba az atomenergiai vagy az energetikai helyett; az utóbbi miatt jócskán megugrana az olajár, különösen akkor, ha Irán válaszképpen lezárná a Hormuzi-szorost.

„Véleményem szerint körülbelül egy a négyhez az esélye egy szélesebb körű közel-keleti háborúnak, amelybe Izrael az Egyesült Államokat is belerángatja. Ez kényelmetlenül magas, de én még mindig egy nagy, átfogó közel-keleti háború ellen fogadnék” – nyilatkozta a Bloomberg rádiónak.