BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
MJA_3859 lázár

Lázár: Lesz Debrecenben közlekedési múzeum

A miniszter több projektet is bemutatott az ÉKM gazdaságfejlesztési munkacsoportja és a város vezetőinek közös ülését követően. Lázár János többek között a közlekedési múzeumról, a helyi autóipari fejlesztésekről és a vasútépítésről is beszámolt.

„Azon kormánytagok közé tartozom, akik támogatják, hogy a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költözzön, az új közlekedési múzeum létrehozása viszont az én döntésem, és nem szokásom feladni az elképzeléseimet” – közölte Lázár János az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) gazdaságfejlesztési munkacsoportja és a város vezetőinek közös ülését követően.

MJA_3859 lázár
Lázár János többek között a közlekedési múzeumról, a helyi autóipari fejlesztésekről és a vasútépítésről is beszámolt / Fotó: Mészáros János

A miniszter szerint Magyarország kormánya Debrecenre mint a társfővárosra tekint, amelynek reális esélye van arra, hogy Európa 30 legjelentősebb ipari centruma közzé emelkedjen, s csakúgy versenyezhessen gazdagságban a fővárossal, mint Hamburg vagy München.

Mindezekhez mintegy 500 milliárd forintnyi támogatást kapott eddig a város, és 2026 végéig újabb ugyanekkora összeg elnyerésére van reális esélye.

Az iparfejlesztés mellett fontos, hogy a város lakóinak jóléte és jólléte is felzárkózzon a gazdaság színvonalához. Ehhez járulnak hozzá az olyan fejlesztések, mint a természettudományi múzeum odatelepítése, vagy éppen az új közlekedési múzeum létrehozása. Az utóbbi megépítése már 2026–2027 során elkezdődhet 

– fejtette ki Lázár János.

A tárcavezető cívis városi tartózkodása során kihirdette a BMW gyárterülete és az M35 autópálya közötti hathektáros telekre megálmodott közlekedési múzeum tervpályázatának eredményét is. Nyolc pályázót díjaztak, a legjobbnak a Kovács Péter építész vezetett debreceni Archiko Kft. munkáját ítélték, a második a DPI Design Kft., a harmadik pedig a DAV Építész Stúdió Kft. pályaműve lett.

A BMW-nek otthont adó ipari parkra háromszázmilliárd forintnyi adófizetői pénz ment

A debreceni ipari fejlesztésekre fordított közpénzekből háromszázmilliárdot emésztettek fel a BMW-nek otthont adó Észak-nyugati Gazdasági Övezet infrastrukturális fejlesztései – közölte Lázár János. Tájékoztatása szerint az ipari park teljes mértékben készen áll arra, hogy a nagy szériás autógyártás 2025-ben elinduljon, de 2025–2026 során még néhány újabb beruházásra is szükség lesz. 

Ezeket a debreceni városvezetéssel megtárgyalták, és még a nap folyamán a BMW-vel is egyeztetést terveztek a témában. Az egyeztetések megkezdése előtt a miniszter úgy fogalmazott: aki ismeri az autóipar világát, az pontosan tudja, hogy a BMW-nek nagy jövőt jósolnak az autóipari guruk még az európai, amerikai és a kínai autóipar versenyében is.

Lázár János bejelentése: százmilliárdokból építik újjá a vasúti pályaudvarokat – ezek a városok örülhetnek

A program megvalósításához szétválasztják a vasútüzemet és a kereskedelmi funkciókat.

A BMW és a miniszter tárgyalásának eredményéről kérdeztük a BMW-t, de egyelőre nem kívántak nyilatkozni, Lázár János csapata pedig későbbre ígért esetleges tájékoztatást a témában.

Papp László polgármester közölte, 

a BMW beszállítói parkjában még folyik a munka, az oda betelepülő cégeket az építkezéseik előrehaladtával párhuzamosan szolgálják ki infrastruktúrával. 

A szürke víz megfelelő keverési arányáról és a paraméterekről a Déli Ipari Parkban építkező akkumulátorgyártóval, a CATL-el már megállapodtak, és a BMW mellé települő EVE akkumulátorgyárral is előkészületben van a megállapodás. A szürke víz és a felszíni víz kétharmad-egyharmad keverési arányát szolgáló felszíni vízi infrastruktúra viszont még mindkét ipari parkban hiányzik – közölte a polgármester. 

A CATL a Debreceni Egyetemmel is megállapodást kötött, ebben a képzési együttműködések mellett közös akkumulátortechnológiai kutatások is szerepelnek, amelyek a szürke víz témáját is érintik.

Meglesz a pénz a szürke vízre

Amint az emlékezetes, az akkumulátorgyártás ilyen volumenű megjelenése Debrecenben gyanakvást és ellenállást váltott ki az ott lakókból. A város maga is fontosnak ítélte, hogy ezek a technológiák ne veszélyeztessék az ivóvízbázist, ezért úgy döntött, hogy szürke vízzel – vagyis tisztított szennyvíz és felszíni víz keverékével – fogja kiszolgálni a nagy ipari szereplőket, és köztük is elsősorban az akkumulátorgyártó vállalkozásokat.

Papp László megerősítette, nagyon fontos tétel a szürke víz hálózatának a kialakítása. „Ennek a tervezési folyamata novemberben zárul, és a harmadik kormánydöntésnél kérjük a kormányt, hogy biztosítsa a szükséges forrásokat, amivel megvalósulhatnak a szürke vizes beruházások, hiszen azt az ígéretet tettük Debrecen polgárainak, hogy a helyi vízbázis védelme érdekében ezek a nagy ipari létesítmények jelentős részben tisztított szennyvizet fognak majd fölhasználni, és ennek az ígéretünknek eleget is kívánunk tenni” – fogalmazott.

Lázár János ennek kapcsán közölte, a felszíni vízi infrastruktúra kiépítéséhez szükséges forrásokat biztosítani fogják.

Az EU is támogatja a vasútépítést

A miniszter a Debrecen pozícióit erősítő fejlesztésekről elmondta, reális célkitűzés, hogy a várost keleti irányból tehermentesítő út 2025-ig tervekkel rendelkezzen, 2029-re pedig, megvalósuljon. A kormány részéről döntés van a 471-es út négysávosításáról, aminek városon belüli része egy Nyíregyháza–Debrecen közötti vasútvonalat átszelő szakasz. Ezt a szakaszt alagútba kívánják terelni, annak a fejlesztésnek a részeként, amelynek keretében a két város közötti vasúti pályát mintegy 320 milliárd forintos beruházással újjáépítik.

Az 50 kilométer vasúti pályát érintő projekt részben EU-finanszírozott: a kivitelezési tendert jövő januárban meghirdetik, és még az évben elkezdődhet a munka is, mert a projektet az Európai Bizottság már jóváhagyta. A tervek szerint 2030-ra megépül egy négysávos direkt autóút Debrecen és Nyíregyháza között, ennek tervezése már elkezdődött, az M4 Debrecen–Hajdúszoboszló közötti szakaszának építése pedig pár éven belül befejeződik. 

A Déli Ipari Parkot átszelő vasúti pályát viszont csak akkor váltják ki, ha a cégek terjeszkedése, új cégek betelepülése szükségessé teszi ennek a területnek a bevonását is.

Lázár János közölte: a tárca minden olyan nagyvárost felkeres, ahol 2016-ig kiemelt beruházások valósulnak meg: ezek között van Debrecen után Eger, Esztergom, Szeged, Nyíregyháza, Sopron, Szekszárd, Baja, Mohács, Salgótarján, Békéscsaba, Kecskemét, Miskolc.

Lázár János: nem várunk tétlenül addig, amíg Brüsszel kifizeti a vasútnak járó pénzeket

A fejlesztési csomag célja a magyar kötött pályás közlekedés komplex megújítása. „Ehhez azonban szükség van arra, hogy forráshoz jusson, nem várhat a Brüsszelben visszatartott pénzekre, ezért vasútfejlesztésre vennénk fel hitelt” – jelentette be Lázár János.

 

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.