Megszavazta a kínai elektromos autókat sújtó büntetővámokat az Európa Unió pénteken, mértéke akár a 45 százalékot is elérheti. A döntés így utat nyit az Európai Bizottság előtt az új szabályok életbeléptetésére, ám alighanem kiélezi a kereskedelmi vitát Brüsszel és Peking között.
A Bloomberg információi szerint 10 ország szavazott a vámok bevezetése mellett, míg négy – köztük Németország és Magyarország – ellene, 12 tagállam pedig tartózkodott. Az uniós döntés az Európai Bizottság tavaly októberben elindított vizsgálatát követi, amely megállapította, hogy Peking tiltott állami támogatásokat nyújtott autóiparának, amit azonban Kína tagad, és
válaszlépéseket is kilátásba helyezett, a többi között a tejtermékek, a brandy, a sertéshús vagy épp az autóipart célba véve
Az EU igyekszik mérsékelni függőségét Kínával szemben, és Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) volt elnöke is arról írt szeptemberben publikált versenyképességi jelentésében, hogy az államilag támogatott kínai termékek dömpingje fenyegetést jelent a kontinens iparára, és sérülékennyé teheti a közösséget. Az EU és Kína közötti kereskedelem tavaly 739 milliárd eurót tett ki, így a tagállamok megosztottak a vámok bevezetésének a kérdésében.
Az unió és Kína ugyanakkor folytatja a tárgyalásokat a vámok alternatívájától, melynek részeként a járművek lényegi tulajdonságai alapján (méret, teljesítmény, hajtáslánc stb.) rónának ki importvámokat, minden esetben a minimális mértéket meghatározva. Brüsszel olyan megállapodást szeretne, amely szigorú követelményeket támaszt, beleértve a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályainak való megfelelést, de az állami támogatások hatásának ellensúlyozását is. A szabályoknak pedig olyanoknak kell lenniük, amit az unió is tud ellenőrizni.
A vámok 45 százalékos szintje úgy jön ki, hogy
a már most is élő 10 százalékos alapvám mellé jöhet 35,3 százalékot is, sávosan megállapított pluszteher.
Ezt a büntetővámok júliusi hatályba lépése óta behozott villanyautók után is kirótták, azonban megfizetésüket a végleges döntésig, azaz máig elhalasztották, az importőröknek elég volt bankgaranciát felmutatniuk ahhoz, hogy amikor aktuálissá válik, fizetni tudnak.
A kínai elektromosautó-gyártóknak most azt kell eldönteniük, hogy lenyelik-e a megemelkedett költségeket, miközben a hazai piacukon az öldöklő verseny helyez nyomást nyereségükre. A vámok lehetősége miatt több kínai gyártó is európai gyárak építése mellett döntött, remélve, hogy azok elkerülik a vámokat. Így a BYD Szegeden és Törökországban, a Chery Spanyolországban és Törökországban próbálkozik.
A vámok már most is hatással voltak a kínai márkák európai terjedésére a kontinensen,
augusztusban 48 százalékos zuhanás után az Európába tartó kínai e-autó-export másfél éves mélypontra süllyedt.
Az európai piac fontos lehetőség az elektromosautó-gyártók számára, hiszen a kontinensen viszonylag sok ilyen jármű fogy, magasabb árakon, mint más piacokon.
A Kínában gyártott elektromos autók aránya az uniós piacon az elmúlt három évben 3 százalékról 20 százalékra nőtt. Ennek a piaci részesedésnek a 8 százalékát tették ki a kínai márkák, míg a maradékért az olyan nemzetközi márkák voltak felelősek, melyek Kínából exportálnak más piacokra, mint például a Tesla. A kínai gyártók számára azért is mérsékelt hatást gyakorolhatnak az uniós vámok, mert szakértők szerint forgalmuknak csak kis részét teszik ki az európai eladások.
Bár Brüsszel az európai autógyártók felé szeretné visszabillenteni a pálya lejtését, a nagy német szereplők, mint a Mercedes-Benz vagy a BMW a büntetővámok eltörlése érdekében gyakorolt nyomást Berlinre, hiszen tartanak a kínai válaszcsapástól. Ugyanis míg a BYD, a Geely vagy épp a SAIC eladásainak csak 1–3 százaléka érkezik az unióból, addig
trió forgalmának mintegy harmada származik Kínából.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.