Hajmeresztő javaslat az orosz szellemhajókról: a kilátás katasztrófa, netán háború

Első ránézésre nehéz értelmezni a brit Financial Times (FT) cikkét, amelynek megszólalója egyrészt azt mondja, hogy az Oroszországra kivetett nyugati szankciók jól működnek, másrészt egy friss jelentésre hivatkozva közli: az oroszok hatalmas mennyiségű olajat szállítanak a szankciókat kijátszva biztosítás nélküli, lerobbant tankhajókon, sőt a „szellemhajók” flottája egyre dagad, és idén már majdnem hetven százalékkal nagyobb a szállítókapacitása a tavalyinál.

A megfejtés: a forrás ukrajnai. A jelentést ugyanis a kijevi KSE közgazdasági magánegyetem készítette, a javasolt megoldás pedig beleránthatná az európai uniós országokat az ukrajnai háborúba.

A szankciók alapján – amelyek fontos jövedelmi forrástól fosztanák meg a háborúzó Moszkvát – az orosz olajat szállító hajókra nem lehet biztosítást kötni. A jelentés szerint ez nem állította megoldhatatlan feladat elé a megbüntetetteket. Egyre dagad az orosz szellemhajóflotta a „gyengén karbantartott és alulbiztosított” tankerekkel – írja az FT, kiemelve:

• tavaly júniusban még napi 2,4 millió hordó mennyiségű olajat tudtak szállítani, 
• idén júniusban viszont már 4,1 millió hordónyit.

Ennek a fényében elsőre nehezen érthető, amit a jelentés egyik szerzőjétől, Benjamin Hilgenstocktól idéz a brit lap. Szerinte

Csakhogy a szankciók alá vontak listája túl rövid – teszi hozzá.

A végig nem vitt szankciók egyik lehetséges kimenetele: a természeti katasztrófa

A szellemhajók a forgalmas európai vízi útvonalakat használják, a Balti-tengert, a dán szorosokat és a Gibraltári-szorost.

Előbb vagy utóbb az európaiak a nyakukba kapnak egy katasztrófát, aminek a kezelése eurómilliárdokat emészthet fel – figyelmeztet a jelentés. A biztosítatlanság, az egyre nagyobb forgalom és az elöregedett – 18 év átlagéletkorú – flotta kombinációja azt jelenti, hogy

– idézi az FT a jelentést.

A brit lap azonban elfelejtette ellenőrizni, általában milyen korúak a világ olajkereskedelmében használt tankerek. A Statista számai szerint a világflotta átlagéletkora már 2018-ban meghaladta a jelentésben az orosz árnyékflotta átlagéletkorára közölt 18 évet, azóta szinte folyamatosan nőtt, és 2023-ban elérte a 20,1 évet.

Azaz vagy az orosz szám téves, és sokkal idősebb hajókról van szó, vagy az orosz árnyékhajók valóban fiatalabbak az átlagnál. Ha az utóbbi, akkor csak abban az esetben veszélyesebbek más hajóknál, ha hagyták leromlani őket. Egy nagy különbség valóban van: ha léket kap egy orosz árnyéktanker, nem a biztosító fizeti meg a cehhet – hiszen az oroszokat nem engedik biztosítást kötni –, hanem a tenger partjain fekvő országok. 

A jelentés emlékeztet, hogy Oroszországgal kapcsolatba hozható árnyékhajók már kerültek bajba. Márciusban a 15-éves Andromeda Star ütközött egy másik hajóval Dánia közelében, de olaj nem ömlött ki, mert a tanker üresen futott Oroszország felé. Az elmúlt két évben négy orosz hajó is jelentett motorproblémát, többek közt a Dardanelláknál és a dán szorosokban.   

Egy rázós ötlet: „árnyékmentes” zónák

Az európai természeti katasztrófa megelőzésére a kijevi kutatóknak javaslatuk is van. A lap idézte Benjamin Hilgenstock szerint a szankciókat szisztematikusabban kellene alkalmazni, és betartatni azt a szabályt, hogy a szállításhoz szükség van biztosításra. (Amit az oroszok azonban nem kaphatnak meg, legföljebb csak belföldi biztosítóktól.) 

A javaslat szerint a kockázatok mérséklése céljából az európai vizeken „árnyékmentes” zónákat kellene létrehozni.

Innen nem vezeti tovább az ötletet a lap, de végiggondolhatjuk, mi állít meg egy tankhajót a tengeren. Legfeljebb egy hadihajó. Onnantól pedig veszélyes vizekre pöfögne Európa.