A humánerőforrás a betegellátás szűk keresztmetszete

A tagkórházak vezetői mit tapasztalnak a járvány második hullámában?

Egyre nagyobb a nyomás a kórházszövetség csaknem 120 tagkórházán. A dolgozók fáradtak, de azzal, hogy az elektív (előre tervezett) műtéteket elhalasztják, vérfrissítést kap a rendszer, és azok a kollégák is beszállhatnak a Covid-ellátásba, akik eddig a többi beteget gyógyították. Védőfelszerelésben egyelőre nincs nagyobb hiány, ugyanakkor látszik, hogy

a második hullámban a humánerőforrás lesz a betegellátás szűk keresztmetszete.

A tavaszihoz képest mekkora a teher a fekvőbeteg-ellátókon?

Az első hullámban kevés Covid-beteg volt a kórházakban, mostanra azonban megsokszorozódott a súlyos állapotú betegek aránya, és még nem látjuk a járvány végét. Munkatársaink között is növekszik a fertőzöttek száma, akiknek az átmeneti kiesése tovább nehezíti a helyzetet.

Kellett beteget hazaküldeni, miután döntés született arról, hogy az elektív műtéteket halasztani kell?

Nem tudok ilyen esetről. Előfordulhat persze, hogy óvatosságból, a fertőzés elkerülése érdekében, egy-két nappal korábban hazaengedik azokat a betegeket, akiknek az állapota már nem igényel feltétlenül kórházi bennfekvést. Ugyanakkor az intézmények

minden olyan akut betegséggel küzdő pácienst ellátnak, aki nem vírusfertőzött,

különös tekintettel a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségben szenvedőkre. A kórházi ágyak 40, az intenzív ágyak 7 százalékát fel kellett szabadítani.

Ha még jobban beindul a járvány, lesz elegendő ápoló és orvos?

Lehetnek nehézségeink, ha a lakosság nem tartja be a szabályokat, és meredeken emelkedik a fertőzöttek száma. A mostani szigorítások a legjobbkor jöttek, reményt adnak, hogy talán nagyobb baj nélkül megúszhatjuk az őszi hullámot. Ezzel együtt minden orvosra és szakdolgozóra szükség van, illetve újból hangsúlyoznám az egyéni felelősséget.

Jó megoldás, hogy minden kórházban van koronavírusos beteg?

Szerencsés gondolat volt járványkórházakban központosítani a fertőzöttek ellátását, ám a járvány mostani fázisában már nem elég a kijelölt intézmények kapacitása. Lépésről lépésre vontak be újabb intézményeket a Covid-ellátásba, és ma már – néhány intézménytől eltekintve – mindenhol kezelnek fertőzött betegeket, mivel ezt követeli a növekvő esetszám.

Az ismét bevezetett átlagfinanszírozás mit jelent az intézményeknek?

Nagy részük üdvözli az átlagfinanszírozást, hiszen

így biztonsággal lesz pénzük bérekre, illetve a szükséges gyógyszerekre, védőfelszerelésekre.

Vannak azonban kórházak, amelyeknek veszteséget okoz, hogy utólag, novem­ber elején tudták meg, hogy már októberre is átlagfinanszírozást kapnak, miközben nagy erőkkel látták el azokat a betegeket, akik a tavaszi hullám miatt vártak a beavatkozásokra.

Így az elvégzett ellátások egy részéért nem jár pénz.

Most, hogy az elektív ellátások szünetelnek, már minden kórháznak kedvező az átlagfinanszírozás, még akkor is, ha a Covid-betegek ellátása, illetve az intézményeken belüli higiénés követelmények biztosítása sokba kerül.

A kórházak adóssága év végére rendre elszáll. Az idén hogyan alakulhatnak a kifizetetlen számlák?

A tavaszi hullámban és a nyári időszakban azt tapasztaltuk, hogy a kórházak adóssága nem ugrott meg, ami nem meglepő, hiszen a beavatkozások nagy része elmaradt, miközben az átlagfinanszírozás – még augusztusra vonatkozóan is – megérkezett a számlákra. Az erőteljes őszi hullám viszont befolyással lesz a költségekre, így jóslásokba nem bocsátkoznék. A tartozásállomány 40 milliárd forint felett van.

Sokan gondolkodnak a szakma elhagyásán?

A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara statisztikája szomorú jövőt vetít előre. Észleljük, hogy az ágazati dolgozók fáradtak, szoronganak, ráadásul a mostani egészségügyi törvény egyes passzusai tovább növelték a bizonytalanságot. Fontos, hogy egy jogszabály vagy rendelet a törvény bizonyos részeit módosítsa, mert nem szabad, hogy ebben a kritikus időszakban bárkit is elveszítsen az ellátórendszer. Informá­cióim szerint zajlik az ezzel kapcsolatos munka.