A demográfiai adatok a jelenleginél sokkal nagyobb terhet vetítenek előre az egészségügyi ellátórendszerek számára. Magyarországon fel vagyunk erre készülve?
Erre világszerte keresik a megoldásokat, nem csak Magyarországon. A humánerőforrás hiánya, az orvosok, ápolók, asszisztensek elvándorlása szinte mindenhol probléma. Az például a visegrádi országok specifikuma, hogy a betegellátás kórházközpontú. Mi a KPMG-nél a digitalizációban látjuk a megoldást, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) elindulásával olyan adatokhoz juthat nemcsak az egészségügyi kormányzat, de a gyógyszeripar is, amelyek a hazai egészségügyi rendszer átalakításának alapjai lehetnek.
Ha már a kórházközpontúságot említette, egyes elemzők szerint a hazai százhúsz kórház felét be lehetne zárni. Ön mit gondol erről?
A kórházi ellátás a legdrágább, a legköltségesebb ellátási forma. Az intézmények infrastrukturális fenntartása is nagyon költséges, a hazai kórházi struktúra átszervezésével a megmaradó forrásokat a minőségibb ellátásra lehetne fordítani. A KPMG-nek van egy kilenc lépésből álló javaslata, amely az integrált egészségügyi ellátás kialakítására vonatkozik.
Ez a javaslatcsomag többek között azt tartalmazza, hogy nemcsak a kórházakat, hanem az egész alapellátási rendszert be kell kapcsolni az úgynevezett integrált ellátási formába. Elérkezett az idő, hogy átszervezzük a betegutakat, erre Magyarországon nagyon jó példa a praxisközösségek létrehozása. Fontos lenne egy valós idejű triázs rendszert is kialakítani, amely hasonló a sürgősségi betegellátó osztályokon működő betegosztályozási rendszerhez. Ez a struktúra segítséget nyújthat a betegnek is, hogy a problémájára milyen típusú ellátásra van szüksége, elirányítja abba rendelőbe, ahol a megfelelő kezelést megkaphatja, és megmutatja, mennyi a várakozási idő. Már sokféle hasonlót láthatunk, például olyan mobilapplikációkat, amelyek jelzik, hogy melyik utat válaszd a gyorsabb közlekedéshez, vagy torlódás miatt melyik budapesti hidat felejtsd el.
Az egészségügyben egy bonus-malus rendszer javíthatna a hazai morbiditási adatokon?
Mi azt valószínűsítjük, hogy a kormányzat hamarosan újradefiniálja az ellátások körét, hogy mi maradhat az alapbiztosítások között, és mi kerül egy magasabb biztosítási pozícióba. Óvatos bevezetéssel, de igen, el tudok képzelni egy bonus-malus opciót, mint ami a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon már működik. A biztosítási piacon valaminek történnie kell, nagyon várjuk a kiegészítő biztosítások megjelenését. A bonus-malus rendszernek nem a büntetésre kell fókuszálnia. Magyarországon a népegészségügy területén egyelőre negatív ösztönzők vannak, mint például a csipszadó vagy a dohányzás esetében a jövedéki adó folyamatos emelése. Ezek persze hoznak némi eredményt, de nem olyan jelentős a dohányzásról való leszokás, mint amilyenre számítottak. Például a vágott dohányra sokkal nagyobb az igény, mint korábban, statisztikai adatok szerint a kilencedikesek 20 százaléka, a tizenegyedikesek 37 százaléka dohányzik.
A KPMG-től az állami vagy a magánellátók kérnek inkább egészségüggyel kapcsolatos tanácsot?
Mindkettőre van példa, de cégeket, kórházakat nem szeretnék külön kiemelni. A közfinanszírozásban az egyik legnagyobb probléma az újratermelődő kórházi adósság. A nagy fekvőbeteg-ellátók a munka átszervezésével, az intézményi átszervezéssel kapcsolatban kérnek tőlünk tanácsot. A magánszektorból a nagyobb centrumok fordultak hozzánk többször tanácsokért.
Az egészségügy költséges terület. Ön szerint a kórházak dotációját át lehetne alakítani eredményalapú költségvetési finanszírozásra?
Magyarországon arról még csak diskurzus folyik, hogy ne a homogén betegségcsoportok alapján történjen a költségek elszámolása a fekvőbeteg-ellátó intézményekben, hanem életminőség-javulás alapján. De külföldön már vannak erre példák, amelyek a KPMG segítségével valósultak meg. Többek között New York számos kórházában value based care (értékalapú gondozási) modelleket dolgoztunk ki, Észak-Hollandiában a kórházi rendszerek átdolgozásával középtávon 10–30 százalékos költségcsökkenést értek el az intézmények.
Lantos Gabriella egészségügyi szakértő, a Róbert Károly Magánkórház volt igazgatója mondta korábban, hogy Magyarországon sokszor kétszer fizetünk az egészségünkért. Ez máshol is így van?
A kelet-közép-európai régióban nagyon nagy teher hárul a közfinanszírozott egészségügyre. Ugyanakkor itt is egyre jellemzőbb, hogy folyamatosan többet költünk magánzsebből egészségügyi ellátásra. Magyarországon a lakosság 60 százaléka járt valamilyen magánorvosnál az utóbbi egy évben. Leggyakrabban járóbeteg-ellátást, szakellátást, nőgyógyászati, fogorvosi ellátást és diagnosztikai vizsgálatokat vesznek igénybe főleg a harmincöt év alattiak és a kisgyerekesek.
A magánegészségügyi szolgáltatók a következő években is évi 4-5 százalékos forgalombővülésre számítanak. Évente 300 milliárd forint árbevételt könyvelhet el a magyar magánegészségügyi szektor. Ebből 200 milliárd forint adózott jövedelemként jelenik meg, a fennmaradó 100 milliárd forint pedig a szürkezónában marad. Itt azért még vannak teendői a kormányzatnak.
Mennyire vonzó Magyarország az egészségügyi befektetők számára?
Információink szerint izraeli és ukrán befektetők nézelődnek a kelet-közép-európai magánegészségügyi piacon, a magyar szektor főleg a szétaprózottsága miatt érdekes számukra. A nyugat-európai országokban inkább öt-hat domináns szereplő van jelen az egészségügyi ellátásban. Magyarországon további befektetők érkezésére lehet számítani, mivel becslések szerint csaknem 18 százalékos haszonkulccsal dolgoznak a magánellátók, ez pedig elég vonzó és ösztönző adat. A nagy külföldi befektetők választása viszont inkább Lengyelországra esik, mert ott majdnem 38 millióan élnek, és ez négyszer nagyobb piac a magyarországinál. Ugyanakkor azt halljuk, hogy a beruházók Magyarországon tartanak a jogi környezet változásaitól, és az engedélyek beszerzése is bonyolultabb, mint más kelet-közép-európai országban.
A teljes interjú a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.