Legalább 26 ezer orvos és ápoló hiányzik

A jegybanki program megvalósításának kulcsa az, hogy megfelelő képzettségű és számú szakdolgozó álljon rendelkezésre – reagált Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a Világgazdaságnak a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programjának egészségügyi fejezetére.

A MESZK elnöke szerint legalább huszonhatezer olyan munkavállaló hiányzik az alapellátásból, a járó- és fekvőbeteg-ellátásból, akivel kiegyensúlyozottabb egészségügyi rendszert lehetne biztosítani. A szakdolgozóhiány még jelentősebb, mint az orvoshiány – tette hozzá. Példaként említette, hogy Magyarországon a teljes egészségügyi ellátásra vetítve egy orvosra három szakdolgozó jut, míg az unióban átlagosan négy, de a fejlett országokban, például Hollandiában több mint hat szakápoló segíti az orvos munkáját, az Egyesült Királyságban pedig majdnem kilenc.

A MNB javaslatai jó irányba mutatnak, de csak akkor tudnak megvalósulni, ha lesz elég szakember. Ennek egyik feltétele a megfelelő bérezés. Az egészségügyi ágazatban a szakdolgozói területen nemcsak az Európai Unióhoz, de még a visegrádi országokhoz képest is lemaradásban vannak az alapilletmények. Igaz, 2016-tól elindult egy kedvező folyamat, és ahogy az MNB anyagában látszik, ennek a folytatása is várható.

A bérek mellett fontos az is, hogy milyen körülmények között és milyen munkaterheléssel kell a szakdolgozóknak ellátniuk a feladataikat. Az egészségügyi ágazatban sajátos túlmunkarendszer van érvényben, amely szerint elrendelhető heti plusz nyolc kötelező munkaóra.

Ez azt jelenti, hogy az ágazatban dolgozók évente akár 400–416 órával dolgoznak többet legálisan. De önként is vállalhatnak további plusz 12 órát, ami hathavi átlagban nem haladhatja meg a 60 órát – így lehet olyan hét, amikor hatszor 12 órát dolgozik egy ápoló, éves szinten akár 1040 óra is lehet a túlmunkája.

Balogh Zoltán szerint ez a fajta munkaterhelés kiégeti a kollégákat, ezért is hagyják ott sokan az egészségügyet. Üdvözlendő a kamara által is igényelt szakdolgozói életpályamodell megjelenése a javaslatban, ami új alapokra helyezheti az egészségügyi pályán foglalkoztatottak megbecsülését.

Az úgynevezett kapuőri szerepről, vagyis az alapellátás megerősítéséről Balogh Zoltán elmondta: már most is több olyan uniós projekt fut, amely az ott dolgozó szakemberek feladatkörét, hatáskörét, kompetenciáit próbálja új alapokra helyezni, a jegybanki javaslatok pedig ennek a szintézisei. Jelenleg azonban az orvosi kar tagjainak legidősebbjei éppen az alapellátásban dolgozó háziorvosok vagy házi gyerekorvosok, és bizony frissítést kell végrehajtani ahhoz, hogy a felsorolt koncepcióknak meg tudjanak felelni.

Példaként említette az informatikai fejlesztéseket, a finanszírozási rendszer átalakítását és az infrastrukturális bővítéseket is, mivel véleménye szerint a jelenlegi rendelők nem alkalmasak olyan praxisközösségek létrehozására, ahol a háziorvos mellett dietetikus, gyógytornász vagy mentálhigiénés szakember is dolgozhat.

A kamarai elnök szerint a jelenleg már futó ösztöndíjprogramoknak 2021–2022-re lesznek érezhető hatásaik, de addig még nehéz évek várnak a hazai egészségügyre. Véleménye szerint addig is meg kell teremteni a szakdolgozók nyugdíj melletti munkavégzésének lehetőségét, hiszen ők még hadra foghatók.

Nyugdíj melletti munkára ugyan most is van lehetőség, de hosszú ideig, akár 3-5 hónapig is eltart az engedélyezési eljárás, és a közalkalmazottakra nem vonatkoznak a versenyszférában már érvényes adókedvezmények, amelyek alapján a munkavállaló csak a személyi jövedelemadó megfizetésére kötelezett.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható