Az emberi tevékenységek – beleértve a fakitermelést és gyakran a mezőgazdasági célokra történő használatot – elpusztították a trópusi esőerdők 34 százalékát, további 30 százalékát pedig annyira megrongálták, hogy sebezhetővé vált a további pusztulással és tüzekkel szemben – derül ki a Norvég Esőerdő-alapítvány elemzéséből.
Az elmúlt húsz évben a pusztítás több mint fele az Amazonast és a szomszédos esőerdőket érintette, így az erdőirtás drasztikus mértéke főként Dél-Amerikában, különösen az Amazonas nagy részének otthont adó Brazíliában ad okot az aggodalomra.
A pusztítás globális szinten is érezhető, mivel a trópusi erdei növényzet a világ legnagyobb élő szén-dioxid-tárolója, ezért az esőerdők kiirtása nagyban hozzájárul az éghajlat felmelegedéséhez, ráadásul megnehezíti a megmaradt erdőterületek számára is a túlélést – mondta Anders Krogh, a trópusi erdők kutatója. Hozzátette: 2002 és 2019 között Franciaország méreténél is nagyobb erdőterület tűnt el a Föld felszínéről. Az elmúlt két évtized tendenciája folytatódott 2019-ben is, hat másodpercenként vált semmivé egy futballpályányi erdőség – derül ki a nemzetközi nonprofit elemzőintézet, a World Resources Institute friss elemzéséből.
Évtizedek óta az amazonasi esőerdő brazíliai részén a legdrasztikusabb a helyzet, itt alakítják át a mezőgazdasági termelés fellendülése miatt a legnagyobb területeket termőföldekké és legelőkké.
A folyamat súlyosbodott Jair Bolsonaro brazil elnök 2019-es hivatalba lépése óta, aki nem támogatta megfelelően a környezetvédelmet.
Ugyanakkor továbbra is az Amazonas vidéke a legfontosabb a még megmaradt esőerdők megőrzése szempontjából, hiszen továbbra is az amazonasi és a szomszédos esőerdők alkotják a bolygó még érintetlen trópusierdő-területének legnagyobb részét, 73,5 százalékát – mondta Krogh.
Bolsonaro látszólag fellépett az erdő védelme érdekében, és még a hadsereget is bevetette: 2019 augusztusában 3800 katonát mozgósított, 110 járművet, 20 csónakot és 12 repülőgépet vezényelt a világ legnagyobb esőerdőjébe az erdőtüzek megfékezésére – közölte korábban a brazil védelmi minisztérium. Az erőfeszítések azonban nem jártak sikerrel, tavaly 12 éves csúcsot döntött Brazíliában az erdőirtás mértéke, ideje tehát, hogy az ország megfelelően gondoskodjon az erdőterületei védelméről – mondta Ane Alencar, az Amazonas Környezetkutató Intézet kutatója.
A második legnagyobb erdőterületet a többnyire Indonéziához tartozó délkelet-ázsiai szigetek veszítették el az elmúlt húsz évben. Ezeknek a területeknek a nagy részét pálmaolaj-ültetvényekké alakították át.
A harmadik legnagyobb pusztulás pedig a hagyományos és kereskedelmi célú gazdálkodás és a fakitermelés következtében a közép-afrikai Kongó-medence környezetét sújtotta.
Az erdőterületek csökkenése mellett nagy probléma a rongálás is, amely az erdőterületek mintegy harmadát érintette a jelentés szerint. A megrongált erdőterületek részben vagy teljesen megsemmisültek, ám azóta másodlagos erdőtelepítéssel igyekeztek pótolni azokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.