Maszkok árasztották el az óceánokat

A pandémia kitörése óta megnőtt az eldobható műanyag kesztyűk, maszkok és törlőkendők száma a folyókban és az óceánokban. Az idei nemzetközi part menti takarítási projekt keretében több mint 60 ezer egyszer használatos egészségügyi védőeszközt gyűjtöttek össze az önkéntesek. Az esemény 35 éves történetében

először találtak akkora mennyiségű egyéni egészségügyi védőeszközt a partszakaszokon,

hogy azt külön kategóriaként sorolta be a szervezet az osztályozáskor a cigarettacsikkek, a csomagolóanyagok, a műanyag szívószálak és a műanyag palackok mellett – mondta George Leonard, az Ocean Conservancy, az óceánok és tengerek védelmével foglalkozó nonprofit szervezet szakértője.

A koronavírus-járvány elleni védekezésre világszerte havonta 129 milliárd arcmaszkot és 65 milliárd műanyag kesztyűt használnak fel,

amelyek helytelen hulladékkezeléssel könnyen az óceánokban köthetnek ki – derül ki az Environmental Science & Technology folyóiratból. A világ óceánjai már eddig is telítődtek műanyaggal, hiszen évente nyolcmillió metrikus tonna kerül a vizekbe a Világgazdasági Fórum által támogatott Global Plastic Action Partnership (GPAP) szervezet becslése szerint.

Ráadásul egy friss felmérésből kiderült, hogy az óceánok fenekén lévő mikroműanyagok mennyisége az eddig becsültnél jóval nagyobb: a korábban vélt érték huszonötszöröse, azaz 14,4 millió tonna. Ebben az ütemben haladva 2050-re a világ óceánjaiban a műanyag mennyisége felülmúlja a halakét. Leonard arra figyelmeztet, hogy az amúgy is kritikus helyzetet súlyosbítja a használt egészségügyi védő­eszközök nem megfelelő kezelése.

Az óceánokba kerülő hulladékok 80 százaléka a helytelen hulladékkezelés következtében a szárazföldről sodródik a vizekbe.

Míg a pandémia előtt világszerte erőfeszítéseket tettek a kormányok a műanyagszennyezés megfékezésére, a támogatott környezetvédelmi programokat sok helyen felfüggesztették. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a járvány miatt megnőtt az egyéb műanyagok használata is, hiszen mind a fogyasztók, mind a vállalkozások több egyszer használatos csomagolást és zacskót használnak a bevásárláshoz és az ételrendelésekhez – tette hozzá Leonard.

Szakértők rámutatnak, hogy a körkörös gazdaság – vagyis az egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamának lehetőség szerinti meghosszabbítása – csökkentheti a műanyaghasználatot. A GPAP szerint a műanyagoknál ez úgy érhető el, hogy a felesleges plasztikok használatát megszüntetjük, helyettesítjük, ha pedig ez nem lehetséges, újra felhasználható vagy újrahasznosítható műanyagot használunk.

A maszkok és a kesztyűk esetében ez nem lehet megoldás, az egyszer használatos egészségügyi eszközök hulladékgazdálkodására az üzleti élet szereplőinek, a kormányoknak és a civileknek közösen kell megoldást találniuk. A GPAP Indonézia példáját hozza fel, ahol az érintettekkel együttműködve

öt éven belül 70 százalékkal csökkentették az óceánba kerülő műanyagok mennyiségét.

Az Európai Unió is törekszik a plasztik kiszorítására: a jövőre hatályba lépő EU-s irányelv értelmében tilos lesz az egyszer használatos műanyag tányérok, evőeszközök, szívószálak, lufipálcák és fültisztító pálcikák használata. A tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékban, 2030-ra pedig már 30 százalékban újrahasznosított anyagból kell állniuk.