A MÁV szerint a minőségjavulást a számok egyértelműen igazolják

A vg.hu is megírta, hogy az előző év során az mfor.hu becslése szerint összesen

3,8 évnek megfelelő késést halmoztak fel a vonatok Magyarországon a MÁV tájékoztatása alapján, ami megközelítőleg 2 000 000 percet jelent.

A MÁV a cikk megjelenése után reagált, miszerint: a 2018-ban közlekedő 1.031.081 személyszállító vonat közlekedési ideje 159 év volt – ehhez érdemes viszonyítani az mfor.hu cikkében megjelent 3,8 évnyi késést.

A vonatok 87 százaléka menetrend szerint érkezett a célállomásra, az összes járatra vetített késés átlagosan 2 perc volt.

A MÁV szerint a vonatok késési adatai nem jelentik azt, hogy az utasok összességében ennyit késtek volna, mert a késések összesített adatában olyan járatok is szerepelnek, amelyek utasait a késést eredményező ok felszámolását megelőzően eljuttatták a célállomásra.

A vállalat közleménye szerint a 2017. évhez képes kedvezőtlenebb múlt évi adatok többnyire a rekonstrukcióval érintett pályaszakaszokat érintik, ugyanis

2018-ban két frekventált elővárosi vasútvonalat (Budapest–Pusztaszabolcs és Budapest–Hatvan) érintő átépítés kezdődött el.

A felújítás alatt álló, 80a jelzésű, Budapest–Hatvan szakasz hatással van a Budapest–Hatvan–Miskolc–Nyíregyháza vonalra és mellékvonalaira, a 40a jelzésű, Kelenföld–Pusztaszabolcs vonalszakasz közlekedése pedig hatással van a teljes, Budapest–Pusztaszabolcs–Pécs vonal késési adataira, sőt, az érintett szakasz felújítása miatti kerülő útvonalra terelt személy- és teherforgalom miatt a Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa vonalon keletkezett késésekre is – olvasható a közleményben.

A vállalt szerint a felújított Budapest–Esztergom vonalon 2017-hez képest 31,5 százalékkal nőtt a pontos vonatok száma, míg az egyik legforgalmasabb szakaszon, Budapest és Győr között 1,5 százalékkal emelkedett a járatpontosság. A percben mért fajlagos késés mindkét példaként említett vonal esetében csökkent: Budapest–Esztergom viszonylatában kevesebb mint a felére esett vissza, de Budapest–Győr vonal tekintetében is 10 százalékkal csökkent a fajlagos késés mértéke – tették hozzá.

A kialakított menetrendeknek, a jegyértékesítés korszerűsítésének, a pályafejlesztéseknek, a felújított kocsiknak és az új motorvonatoknak köszönhetően az elmúlt három évben országos viszonylatban mintegy 4 millióval nőtt a MÁV-START utasszáma, a növekedés leginkább a nagy elővárosi forgalmat lebonyolító szakaszokon kiugró.

A tavaly év végi adatok alapján a legjelentősebb utasforgalom-emelkedés a Budapest-Déli–Tatabánya szakaszon volt, ahol tavaly 24 százalékkal választották többen a kötöttpályás közlekedést, egész évben közel 4,8 millióan utaztak.

Az esztergomi és a székesfehérvári vonalon 22–22 százalékos a növekedés, mindkettőn rekordszámban vásároltak menetjegyet – előbbi esetében 3,9, utóbbinál 9,4 millió utas. A kunszentmiklós-tassi vonalon – a modern FLIRT motorvonatok közlekedésének is köszönhetően – szintén jelentős, 21 százalékos volt az emelkedés 2017 és 2018 negyedik negyedévét összehasonlítva; tavaly – a teljes évre vonatkoztatva – közel 1,9 millió utazást regisztráltak.