késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A Szovjetunió megkérte az árát a kivonulásának
Pontosan huszonnyolc éve, azaz 1991. június 19-én délután három után Záhonyon keresztül hagyta el Viktor Jegorovics Silov altábornagy Magyarország területét. A Déli Hadseregcsoport 1990 és 1991 közötti parancsnokának távozásával az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot, és ezzel visszaállt az ország szuverenitása.
Negyvenévnyi „ideiglenes”állomásozás
A Vörös Hadsereg 1944. szeptember 23-án érte el Magyarország területét, az 1945. április közepéig tartó harcok során szállta meg az ország egészét. A párizsi békeszerződés 1947. szeptember 15-ei hatályba lépésével – a nemzetközi jog szerint – Magyarország visszanyerte teljes szuverenitását,
a valóságban azonban továbbra is jelentős volt a szovjet csapatok jelenléte.
Fotó: Sputnik / AFP
A békeszerződés 22. cikkelye szerint ugyanis a Szovjetunió annyi katonát, amennyit az ausztriai szovjet megszállási övezettel való kapcsolattartáshoz szükségesnek látott,
ideiglenesen továbbra is magyar területen állomásoztathatott. Az 1955. május 15-én megkötött osztrák államszerződés értelmében az év végéig nem csak Ausztria, hanem Magyarország területét is el kellett volna hagyniuk a szovjet egységeknek.
Az egy nappal korábban, május 14-én aláírt Varsói Szerződés kiegészítő egyezménye azonban lehetővé tette további magyarországi tartózkodásukat. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően az 1957. május 27-ei magyar–szovjet egyezmény szabályozta a szovjet csapatok magyarországi jelenlétét.
A Németh-kormány 1990. januárjában csapatai kivonására szólította fel a Szovjetuniót, majd Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes között megkezdődtek a tárgyalások, melyeket már az ellenzék is felügyelt. Március 10-én Moszkvában Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter írta alá az erről szóló egyezményt, amely magába foglalta, hogy
a csapatok kivonására 1991. június 30-ig van határidő.
Márciusban elsőként a Veszprém megyei Hajmáskérről meg is kezdődtek országszerte a Déli Hadseregcsoport katonáinak, polgári alkalmazottainak, fegyvereinek kivonása. Összesen
45 ezer szovjet katona hagyta el Magyarországot, a mintegy 560 ezer tonnányi felszerelésből 60 ezret szállítottak el, a hadsereg kivonulását követően hatvan laktanyát, tíz légiforgalmi bázist és összesen 5750 épületet hagytak maguk mögött,
a teljes kivonulásához 1352 vasúti szerelvényre volt szükség.
Fotó: Sputnik / AFP
- A Németországból (az NSZK és NDK egyesülése után) 390 ezer,
- Lengyelországból 56 ezer,
- Csehszlovákiából 70 ezer állomásozó szovjet katonát rendeltek vissza a Szovjetunióba.
A magyarországi csapakivonásokat a Magyar Televízió, amatőr filmesek, Mihályi László dokumentumfilmes és a Fekete Doboz Alapítvány stábja is rögzítette.
A hajmáskéri laktanya kiürítést megörökítő felvételen a község polgármestere így búcsúzott a szovjet katonák előtt:
Hajmáskér utolsó évszázadának három nevezetes dátuma volt: az első 1945 virágvasárnapja, amikor a szovjet csapatok a németekkel való vívott kemény ütközetetek után községünkbe bevonultak. A második nevezetes dátum 1956. október 23-a, a második magyar szabadságharc napja. A harmadik ez a nap, amikor búcsúzunk tőletek.
Drága mulatság is lehetett volna
A rendszerváltozás hajnalán a kártérítésről is megkezdődtek a tárgyalások a szovjet és a magyar fél között:
a Szovjetunió összesen 800 millió dollárt kért Magyarországtól a „szovjet beruházások” kárpótlásáért cserébe.
Matvej Burlakov tábornok, a Déli Hadseregcsoport 1988 és 1990 közötti parancsnoka azt mondta,
amennyiben Magyarország nem fogadja el a szovjet fél követeléseit, akkor a csapatkivonást felfüggeszthetik
– emlékezett vissza Cserepes Tibor nyugállományú dandártábornok korábban az M1-en. A szovjet fél azt is közölte, hogy részben ebből az összegből akarták a csapatkivonás anyagi háttért biztosítani – tette hozzá a dandártábornok, aki részt vett a kárpótlásról szóló tárgyalásokban. A szovjet delegáció azzal is érvelt, hogy több mint 50 milliárd forintnyi beruházást hajtott végre Magyarországon, azonban a magyar fél közölte, hogy amelyre nem volt magyar engedélyezés, azért nem hajlandó fizetni.
Cserepes elmondta, hogy a magyar fél ugyancsak jelentős kárpótlási igényt nyújtott be:
a mintegy 80 milliárd forintnyi összeg többek között a környezeti károkból (60 milliárd), az ingatlanok állagának megóvásának hiányából (14 milliárd), a fennmaradó összegek pedig egyéb károkozásokból tevődtek össze, melyet a Szovjetuniónak akartak megfizetni.
A felek a kölcsönös igények rendezésére több tízezer oldalnyi dokumentumot nyújtottak be, melynek rendezésére már a kommunizmus bukása után kerülhetett sor, a magyar delegációnak is köszönhetően azonban sikerült az irreális szovjet követeléseknek gátat szabni.
A rendszerváltást követően Borisz Jelcin orosz elnök 1992 novemberében Budapestre látogatott és tárgyalt Antal József miniszterelnökkel: először szóban megszületett egy megállapodás arról, hogy
a kölcsönös igényekről lemondanak.
Később ezt jegyzőkönyvben is rögzítették, azonban a Kreml később ennek ellenére igyekezett a követeléseit érvényesíteni, azonban a kárigényeket végül teljesen elengedte.
A Déli hadseregcsoport Magyarországon állomásozó egységeinek hazaszállítása a tervek szerint zajlott, sőt Viktor Silov határátlépésére hamarabb került sor, mint ahogyan azt várni lehetett. Az altábornagy végül a Záhony-csapi határállomáson, civilben hagyta el az országot.
Az 1991-es kivonulás emlékére az Országgyűlés 2001-ben június 19-ét nemzeti emléknappá nyilvánította. Ehhez kötődően június utolsó szombatja lett a magyar szabadság napja.
A szovjet hadsereg kivonásával 1944. március 19-e után először fordult elő, hogy Magyarország határain belül csak hazai hadsereg állomásozott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.