Nagy a hallgatás az állatkínzók büntetése körül

„A kormány teljes mértékben elítéli az állatkínzást, ezért is szigorította 2013-ban az ezzel kapcsolatos bűncselekmények büntethetőségét. Magyarországon a törvények egyértelműek és európai viszonylatban is a szigorúbb szabályozások közé tartoznak. A bírósági gyakorlatba a kormánynak nincs és nem is lehet beleszólása. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az állatvédő szervezetekkel, közvetlen kommunikációt folytatunk az állatvédelemben érintett ernyőszervezetekkel, emellett nyitottak vagyunk bármely civil szervezettől érkező megkeresésre, bejelentésre, javaslatra” – közölte a VG.hu-val az Igazságügyi Minisztérium. A tárcát azután kerestük meg, hogy kiderült:

Az állatkínzási esetekkel kapcsolatban több állatvédő szervezettel is beszéltünk. Ők szinte egyöntetűen azt állítják, hogy felelős állattartás szempontjából Kelet-Magyarország egyes településein jelentős a lemaradás, az ott élők szinte alig törődnek az állataikkal. Amelyik állat elpusztul, annak teteme gyakran a dögkutak martalékává válik, azután pedig az innen húst szerző emberek tányérjára kerül. Hogy ez így történik, abban sok minden közre játszik, az egyik legfőbb ok a helyiek életkörülményei.

Homály fedi a statisztikát

Ugyanakkor ez még nem ment fel senkit a tettei alól, hiszen a törvény mindenkire vonatkozik. Az Igazságügyi Minisztérium által emlegetett jogszabályból legalábbis erre lehet következtetni, miután az egyrészt külön törvényi tényállásokban szabályozta az állatok sérelmére elkövethető cselekményeket, így az állatkínzást, orvvadászatot és orvhalászatot, másrészt a korábbi szabályozáshoz képest megemelte e bűncselekmények esetében kiszabható szabadságvesztés tartamát. A hangsúly pedig utóbbin lenne, de erről jelen állás szerint mindenki mélyen hallgat.

Lapunk legalábbis az állatvédőktől, a tárcától, de még az ilyen esetekben legilletékesebb szervtől, a rendőrségtől sem kapott semmilyen információt.

Az interneten fellelhető állatkínzási ügyekről szóló hírek alapján ugyanakkor könnyen kikövetkeztethető, hogy miért nem:

a törvény hiába az egyik legszigorúbb hazánkban, ha a bíróságok azt lényegében nem alkalmazzák megfelelően és nem ítélik letöltendő börtönbüntetésre az elkövetőket.

Ezáltal viszont a jogszabályok alapján kiszabott büntetéseknek elrettentő ereje sincsen, így gyakorlatilag nincs ami gátat szabjon a hasonló bűncselekmények elkövetésének.

Állatkínzás vagy sem?

Azonban ez csak a jéghegy csúcsa, gyakran az ilyen ügyek a rendszerből fakadó érdektelenségtől buknak el. „Az állatkínzás bűncselekménye miatt bárki, aki arról releváns információval rendelkezik, feljelentést tehet. Egy állatkínzás gyanújára bukkanva a legcélszerűbb a 112-t felhívni, akiknek ezután a helyszínre kell rendelniük az ügyben illetékes társszerveket.

Fontos tisztázni, hogy a rendőr nem szakértő, így tehát elvben neki nem feladata felismerni egy kínzási esetet. Vannak azonban olyan jelek, ami alapján egy laikus is megtudja állapítani, hogy az állattal kegyetlenkedtek-e vagy nem

– nyilatkozta a VG.hu-nak Pataki Gábor, az Állatmentő Liga elnöke. A rendőrök ilyenkor mégis kihívnak egy eseti szakértőt a helyszínre, aki lehet egy állatvédő vagy egy sima állatorvos is, feltéve ha nem tudnak keríteni egy hatósági orvost. Végül bűncselekmény gyanújánál a rendőrség lefoglalja az állatokat vagy a tetemet, és állatvédő szervezeteken keresztül helyezi el őket. Adott esetben boncolásra szállíttatják az állatot.

Nem csak a társ-, a haszonállatok is fontosak

Az állattartói felelősség tudatosítása, valamint az állatjóléti előírásokról történő tájékoztatás nemcsak a társállatokat tartók, hanem a mezőgazdasági haszonállatot tartó gazdák körében is rendkívül fontos. Ezt a célt szolgálja az az előírás, amelynek értelmében 2013-tól Magyarországon a nagylétszámú állattartó telepeken állatjóléti felelőst kell alkalmazni.

A felelős feladata, hogy felügyelje és elősegítse az állatok tartási körülményeit meghatározó állatvédelmi jogszabályok betartását, valamint ellássa az állatok gondozásával és felügyeletével megbízott személyeket az állatok jólétével kapcsolatos utasításokkal és útmutatással, továbbá évente oktatást tartson az állattartó telep dolgozói részére

– közölte lapunkkal az Agrárminisztérium. A szaktárcánál kifejtették: a kormány az állatok szeretetére és tiszteletére nevelő, a felelős állattartást előtérbe helyező kezdeményezések indításából, azok végrehajtásából hatáskörébe tartozóan kiveszi a részét. A cél az, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse azt, hogy javuljon az állatok jóléte és a lakosság részéről a felelős állattartás teret nyerjen. A legfontosabb feladat az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, a róluk való megfelelő gondoskodásra történő nevelés, oktatás, a felelős állattartás körülményeinek a megteremtése.