BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Négyezerrel több nyelvvizsga

Az Oktatási Hivatal tavalyi jelentése szerint Magyarország nem áll rosszul a kis csoportos nyelvoktatás területén.

Tavaly 120 ezren tettek le sikeres nyelvvizsgát, négyezerrel többen, mint 2017-ben, de ez még mindig lényegesen elmarad a 2009-es 175 ezer vizsgázótól. Tavaly csak angol nyelvből 89 ezren jártak eredménnyel, ami az előző évhez képest csaknem hatezres növekedés – derül ki az Oktatási Hivatal (OH) statisztikáiból.

MTI Fotó: Kollányi Péter

Németből és franciából ugyanakkor kevesebben kapták kézhez a bizonyítványukat, mint egy évvel korábban. Egy 2018-as kormányhatározat szerint a közoktatásban az idegennyelv-tanítást hatékonyabbá kell tenni, e célból nemzeti középtávú stratégiát és a 2018–2027-es intézkedési tervet kell kidolgozni.

A stratégia része, hogy 2020-tól évente 140 ezer 9. és 11. évfolyamra járó gimnazista vagy szakgimnáziumi diák kétszer két hetet tanulhat egy külföldi nyelvi kurzuson, a program évente 90 milliárd forintba kerül, a részletek kidolgozása folyamatban van.

Az OH tavalyi jelentése szerint Magyarország nem áll rosszul a kis csoportos nyelvoktatás területén. A kutatásban részt vevő 266 7. évfolyamos nyelvi csoport (3717 fő) 66 százaléka 4–15 fős, 88 százaléka pedig húszfősnél kisebb létszámmal működött. A kutatásba bevont 11. évfolyamon tanuló 4414 diák 77 százaléka 1–15 fős, 98 százaléka pedig húszfősnél kisebb csoportban tanulta a nyelvet. Fontos lenne, hogy a magyar diákok kilenc-tíz éves koruknál korábban kezdjék meg az idegennyelv-tanulást: ideális lenne a 2. vagy a 3. évfolyamra előrehozni.

A hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumok alapfokú évfolyamaira járók körében az idegen nyelvet intenzíven tanulók aránya lényegesen magasabb – 16 százalék –, mint a hagyományos általános iskolai képzésben, a különbség csaknem kétszeres.

Nélkülözhetetlen a felvételihez

A felsőoktatásba jelentkezőknek 2020-tól kötelező lesz legalább B2-es szintű általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, valamint minimum egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Az utóbbi években a felsőoktatásba jelentkezők mindössze 45 százalékának volt nyelvvizsgája. | VG

További részletek a Világgazdaság szerdai számában

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.