Új állam született Ukrajna utódaként

Az önhatalmúlag kikiáltott két kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Ukrajna 19 régiójának képviselői kedden Donyeckben bejelentették, hogy Kis-Oroszország (Malorosszija) néven új államot hoznak létre Ukrajna jogutódaként – jelentették orosz hírügynökségek. A Kreml egyelőre nem kívánta kommentálni a történteket, viszont hangsúlyozta, hogy Moszkva a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások elkötelezettje.

Az AP amerikai hírügynökség szerint a bejelentés meglepetést keltett és további kétségeket ébreszt 2015-ös minszki megállapodás betartásával kapcsolatban. Az egyezmény értelmében a harcokat be kell szüntetni, a szakadár területeknek vissza kell térniük ukrán fennhatóság alá, miközben széles körű önállóságot kell kapniuk. A bejelentésről a jelek szerint egyes szakadár vezetők nem tudtak előre és közölték, hogy nem akarnak csatlakozni az új államhoz – tette hozzá az AP.

Az új állam létrejöttéről szóló „alkotmányos aktust” Olekszandr Timofejev, a Donyecki Népköztársaság (DNR) ügyvezető miniszterelnök-helyettese olvasta fel Donyeckben.

Eszerint az új állam Ukrajna jogutódja lesz, és azért nevezik Kis-Oroszországnak – amely bizonyos történelmi korszakokban a kelet-ukrajnai régiókat magában foglaló területeknek volt a neve -, mert „Ukrajna mint országnév kompromittálódott”. Az új államnak Donyeck lesz a fővárosa, Kijevet az új ország történelmi és kulturális központjává minősítik át. Az ország állami lobogója Bohdan Hmelnickij zászlaja lesz. Hmelnickij a 17. században élt zaporizzsjai kozák vezető volt, csatlakoztatta Ukrajnát Oroszországhoz, és szobra Kijev főterét díszíti.

Azt javasoljuk, hogy minden régióból egyénileg válasszanak meg képviselőket az alkotmányozó gyűlésbe, amely megalapítja Kis-Oroszországot, és elfogadja az új alkotmányt

- mondta Timofejev.

A politikus állítása szerint az új állam létrejötte nem sérti a kelet-ukrajnai rendezést szolgáló minszki egyezményeket. Jevhen Marcsuk, aki Kijevet képviseli a minszki tárgyalásokon, viszont azt mondta a 112 ukrán tévének, hogy a bejelentés teljesen megakaszthatja a tárgyalásokat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta: nem kommentálja a Malorosszijával kapcsolatos bejelentést, azt egyelőre elemzik és végiggondolják Moszkvában. Hangsúlyozta: Oroszország továbbra is elkötelezett a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások mellett.

Petro Porosenko ukrán államfő a Twitter közösségi honlapon közzétett szűkszavú megjegyzésében reagált a donyecki bejelentésre, bár egy másik Novorosszija (Új-Oroszország) nevű történelmi régióra utal benne. „A Novorosszija-projekt el van temetve. Ukrajna megújítja szuverenitását a Donyec-medence és a Krím felett” – írta.

A TASZSZ hírügynökség szerint az „alkotmányos aktus” előtt Zaharcsenko felolvasta a Kis-Oroszország létrejöttének szükségességéről szóló politikai nyilatkozatot, és mindkét dokumentumot egyhangúlag fogadták el a donyecki összejövetelen Donyeck és Luhanszk, illetve 19 ukrajnai megye képviselői.

Ukrajna 24 megyéből áll, illetve hozzá tartozik még elvileg az Oroszország által elcsatolt Krími Autonóm Köztársaság is, és önálló közigazgatási egységként Kijev és Szevasztopol városa. A TASZSZ szerint a donyecki rendezvényen mások mellett jelen voltak Kijev és Kijev megye, illetve több nyugat-ukrajnai megye képviselői is, de Kárpátalja nem szerepel a felsorolásban.

A Luhanszki Népköztársaság kormányának szóvivője, Volodimir Dehtjarenko cáfolta, hogy a donyecki összejövetelen részt vettek volna Luhanszk hivatalos képviselői, mi több – mondta – Luhanszkban nem is tudtak róla, hogy lesz ilyen rendezvény, és a donyeckiek előzőleg nem is egyeztettek velük.