A korábbi nullás – figyelmeztető – határozatok helyett június 1-je óta tényleges bírságot kapnak azok a közúti fuvarozó cégek, amelyek a megengedettnél jobban megterhelik járműveiket az utakon elhelyezett tengelysúlymérő berendezések szerint. A rendszer életbelépése azonban aggályos volt, mert a több hónapos tesztüzem idején kiderült, hogy a mérők a ténylegesnél nagyobb terhelést mutatnak ki. Hogy nem az eredeti méréskor, hanem az országútinál történt a hiba, azzal volt igazolható, hogy a telephelyi mérés hitelesített eszközökön történt.
A hiba miatt a közelmúltban azt kérték a szakmai érdekképviseletek (MKFE, NiT, Fuvosz, MLSZKSZ és MSZSZ) Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől, hogy a rendszer ne lépjen üzembe, amíg a mérőket meg nem javítják. Az ebben a tárgyban kezdeményezett megbeszéléseken Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár jelezte: a TSM az eredetileg tervezett napon életbe lép, a rendszer hibáit ugyanis már kijavították. Ez biztosíték lehet arra is, hogy a jogkövető fuvarozók egyetlen esetben se kaphassanak bírsághatározatot.
Ugyanakkor – az államtitkár tájékoztatása szerint – hogy feloldják az érdekképviseletek által beküldött TSM-eredmények és más hitelesített mérlegek mérlegjegyei közötti ellentmondásokat, ellenőrizték a mérőpontok kalibrálását és műszaki megfelelőségét is. A következő időszakban csak azokról a mérőpontokról kapnak bírsághatározatot a fuvarozók, amelyeknél nem merül fel semmilyen rendszerhibára utaló körülmény. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MFKE) erről kiadott közleményéből azonban nem derül ki, hogy a mérőpontok mekkora arányánál igazolták a hibát a minisztérium által elrendelt ellenőrzéskor is.
Mosóczi László kérte a fuvarozókat, hogy a június 1-je utáni vitatott bírsághatározatok esetében mindig indítványozzák a bizonyítási eljárást, amelyet a hatóság alapos, a TSM-pont működésére is kiterjedő vizsgálatban fog értékelni és elbírálni. Az MKFE elnöke, Szabó György felajánlotta, hogy a TSM-rendszer működésének elemzéséhez az egyesület rendelkezésre bocsátja saját mérési adatait. Az államtitkár egyúttal ígéretet tett, hogy az érdekképviseletek által javasolt riasztási funkció rendszerbe építését rövid határidőn belül megvizsgálják, továbbá a felrakóhelyek felelőssége visszaállításának jogi lehetőségére vonatkozó javaslatokra is nyitottak, ennek előkészítésére várják az érdekképviseletek munkaanyagát. Az egyeztetések a minisztérium (ITM) és az érdekképviseletek között folytatódnak.
Az országszerte 89 mérőhelyen telepített 107 mérőállomáson az útburkolatba süllyesztett érzékelők forgalomlassítás nélkül határozzák meg az áthaladó járművek tengelyterhelését és össztömegét – áll az ITM közleményében. A tapasztalatok megerősítették, hogy a rendszer alkalmas az objektív felelősség elvén alapuló automatikus szankció meghozatalára. 2018 januárja óta több mint 13 ezer figyelmeztető határozatot kézbesítettek a szabálysértőknek.
Értesüléseink szerint a TSM bevezetése óta senki sem kapott bírságot, de az eltelt idő rövidsége miatt ebből még nem lehet következtetést levonni – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT) ügyvezető főtitkára. Éppen ezért – mint mondta – a múlt pénteken javasolta Mosóczi Lászlónak, hogy végezzék el az összehasonlító méréseket egy olyan, megadott rendszámú járművel is, amely öt telephelyről szállít hitelesen mért árut úgy, hogy a szállítmány nagysága a mérés után nem módosítható. A TSM-re ugyanis szükség van, de a fuvarozók bizalma érdekében meg kell bizonyosodni róla, hogy a rendszer pontosan mérő eszközökkel dolgozik.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.