Hamarabb célba érhetnek az autósok

Az M4-es autópálya újabb, felújított szakaszát adta át tegnap a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF): mostantól a Ceglédbercel és Cegléd közötti 8,1 kilométeres részen is megszűnhet a torlódás, és csökkenhet a balesetveszély. Az útvonal része az Üllőtől Ceglédig tartó hosszabb, 14,4 kilométeres szakasznak, amelyen négy külön szintű csomópontot létesítenek, egy meglévő felüljárót kiszélesítenek, egy aluljárót felújítanak, négy újat építenek, egy ceglédi töltőállomást pedig komplex pihenővé alakítanak. Az M4-esen nemrég lezárult az Abony (kelet) – Törökszentmiklós (nyugat) szakasz előkészítése (a munka során építenek egy új Tisza-hidat is). Azt még a múlt év elején közölte a NIF, hogy összeköttetést teremt az M0-s és az M4-es között, s ezáltal Szolnok jobban megközelíthető lesz.

Az említettekkel együtt az autópályák és gyorsforgalmi utak kizárólagos hazai fejlesztője 77 gyorsforgalmi projekten dolgozik uniós és hazai források felhasználásával, és további 14-et készít elő.

Mindezek mellett van 334 közúti megbízása is, ezekből 28-on dolgozik. A napokban végzett például a 62-es főút szabadegyházi ipartelep-elkerülőjével, a 83. főút és az M1-es autópálya csomópontjának átépítésével, és nemrég közölte, hogy épít egy hidat az M2-es autóút felett, Váctól délre.

A feladatdömping magyarázata az, hogy a NIF 2007 februárjában átvette a Nemzeti Autópálya Rt. tevékenységét, és néhány hónapra rá megkapta azokat a vasútfejlesztési teendőket is, amelyeket addig a MÁV Zrt. EU-projektirodája végzett. Így 91 vasútfejlesztést is indított, ebből 37-tel már végzett. A teendők egy része a villamosításhoz, a vonatbefolyásoló rendszerek telepítéséhez, a pályák nagyobb sebességre való alkalmassá tételéhez kapcsolódik. A kivitelezés azonban fuvarozási nehézségeket és utazási kényelmetlenséget okoz. Ráadásul – az eddigi pályafejlesztések és kapacitásbővítések dacára – csúcsidőben a balatoni és az elővárosi vonalakon most is nagy a zsúfoltság.

A NIF feladatköre 2017-ben tovább bővült, így a társaság már dolgozik 27 kerékpárút és kilenc intermodális csomópont pro­jekt­jén is. A múlt év óta az infrastruktúra-fejlesztő felel a vasúti GSM-R-rendszerek kiépítéséért is, bó­­nusz­­ként pedig megkapta a bel­ví­zi hajózás fejlesztését. A társaságnál folyó munkák abból a szempontból a végéhez közelednek, hogy azokat a 2014–2020-as uniós költség­vetési ciklusban kell megvalósítani. Ez összesen 650 kilométer gyorsforgalmi utat, 220 kilométer főutat és közel 335 kilométer vasútvonalat érint, ezenfelül 200 kilométernyi vasútvonal villamosítását is.

A közlekedésfejlesztési beruházásokhoz uniós forrásból több mint 1100 milliárd forintra lehetett pályázni.

Ebből 315 milliárd jutott a kiemelt európai szállítási folyosókon (TEN-T) lévő közutakra, 459 milliárd az ugyanilyen vasútra és vízi útvonalakra, 211 milliárd a közép-magyarországi és 119 milliárd a kevésbé fejlett hazai régiók közlekedési felzárkóztatására.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható