Milliós kártérítést követel egy magyar házaspár a Wizz Airtől

Nem sokkal azután, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 25 millió forintos bírság megfizetésére kötelezték a Wizz Air légitársaságot, újabb utasokat érintő botrány történt: az ATV-nek számolt be egy magyar házaspár arról, hogy

túlfoglalás miatt nem jutottak fel az izraeli Tel-Avivbe tartó járatra.

A csatorna szerint a szervezett utazásra készülő házaspár egy hónappal korábban, utazási irodán keresztül vásárolta meg jegyét. Egy 29 fős csoporttal indultak volna Debrecenből, hogy részt vegyenek a sátorok ünnepén, de becsekkoláskor azt mondták feleségének és egy másik női utasnak, hogy több jegyet adtak el a kelleténél, ami miatt többen is vannak a gépen, ők pedig nem férnek fel.

Hogy a csoporthoz tartozó család ne szakadjon szét, a férj felajánlotta jegyét a pórul járt hölgynek, ő és felesége pedig itthon maradtak.

Az utat szervező iroda részéről azt mondták, a foglalás szabályos volt, és hogy a túlfoglalás bevett gyakorlat.

Darai-Nagy Judith, a Smart Travel ügyvezető igazgatója azonban azt mondta, hogy

a Wizz Air teljesen jogtalanul és szabályellenesen járt el, mert csak úgy kiemelt valakit a tömegből, amit nem lett volna szabad. Ha ugyanis túlfoglalás miatt nem fér fel valaki, előbb önkénteseket kell keresni, akik hajlandók lemondani vagy elhalasztani az utat valamilyen kompenzáció vagy kedvezmény fejében.

Ha nem jelentkezik senki, akkor van joga légitársaságnak megtagadni egy utas fuvarozását, de ekkor is kötelesek kártérítést fizetni, állni a felmerülő költségeket és adott esetben szállásról gondoskodni – tette hozzá.

A két pórul járt utas ügyvédet fogadott, és perelik a Wizz Airt, milliós kártérítést szeretnének, mert nem csak az útról, a befizetett programokról is lemaradtak. Salamon András ügyvéd szerint ráadásul az utasok személyiségi jogai is sérültek.

A rossz sajtó is sokat árthat

Külső körülmények mellett a poggyászpolitika változása okolható a Wizz Air gyengébb negyedéves eredményeiért. Az elmúlt hetekben

számos cikk foglalkozott azzal is, hogy a Ryanair és a Wizz Air nem szállította el az utasok egy részének csomagjait.

Ezzel kapcsolatban sokan jelezték: a légiutasok jogait szabályozó montreali egyezmény, illetve a 261/2004-es európai rendelet értelmében mind a járatkésésekért, mind a poggyászkésésért kártérítés jár. Ugyanakkora fenti szabályoknak az érintett légitársaságokkal szemben csak rendkívül lassan, sokadik körben tudnak érvényt szerezni az utasok.

Váradi József, a légitársaság vezérigazgatója a Világgazdaságnak megerősítette, hogy a

310-340 millió eurós éves profitcélt ezzel együtt is teljesíteni tudják, azonban az európai sztrájkok miatt 3-ról 9,1 millió euróra nőttek a késések miatti kártérítések.

A Wizz Air megítélésének az sem tett jót, hogy cég lett az első a legpontatlanabb légitársaságok 2017-es listáján, átlagosan 23 perces késéssel, a brit polgári repülésügyi hatóság (CAA) adatai szerint. A Wizz Air szóvivője részben a repülőtéri infrastruktúrát, a forgalmas légteret és a tavalyi szokatlanul kemény telet okolta azért, hogy – mint fogalmazott – a légitársaság nagy-britanniai járatai jóval többet késtek, mint a többi országban.