Nagy a hangsúly a vasúti közlekedés fejlesztésén

Az európai uniós országok között GDP-jére vetítve Magyarország és Csehország költötte a második legnagyobb összeget vasútfejlesztésre 2016-ban az Eurostat adatai szerint. A megállapítás szöveges értékelésében mindkét ország mellett 3,5 százalékos arány szerepel, az ábrán azonban

Magyarország oszlopa magasabb, Csehországé alacsonyabb 3,5 százaléknál. Ennél az értéknél csak Luxemburg 3,7 százaléka volt jobb, de majdnem 3,5 százalékot felmutatott az EU-n – így listán – kívüli Norvégia is, és a szintén nem EU-tag Svájc is az első egyharmadban lenne.

Csehország mögött Szlovákia, Románia és Ausztria következik. Az élmezőnyénél jóval kisebb, csak 1,9 százalékos volt az unió átlaga, és kicsit még ettől is elmaradt az euróövezeté. A sereghajtó 0,6 százalékkal Ciprus volt, a második leggyengébb pedig 1,2 százalékkal Írország.

Miközben a fentitől nyilvánvalóan nagyon eltérne az a rangsor, amely a területre költött abszolút összegeket tünteti fel, a mostani is igen beszédes, mert jól tükrözi az adott országok prioritásait, azazhogy egy-egy ország a lehetőségeihez képest mekkora forrást szán a vasút fejlesztésére.

Tegnap újabb hazai projekt indult.

A vasútvonalak fejlesztése alapozza meg a vidék lakosságmegtartó erejét, a szolgáltatás színvonalának emelkedése segít a közutak tehermentesítésében is

– jelentette ki Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a Százhalombatta–Pusztaszabolcs vasúti vonalszakasz korszerűsítésének és az ETCS 2 vonatbefolyásoló rendszer kiépítésének alapkőletételi ünnepségén – áll a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közleményében. Eszerint a beruházás két szakaszban, csaknem 105 milliárd forint értékben, nagyrészt európai uniós forrásból valósul meg.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható