Minden harmadik magyarországi foglalkoztatott – több mint 1,3 millió – lakóhelyétől eltérő településen dolgozik, vagyis nap mint nap ingázik a munkahelyére. A lakóhelyükről eljárók 37 százaléka községből városba jár dolgozni, miközben ezzel ellentétes irányba csupán a dolgozók 7 százaléka ingázott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiaci körzeteket vizsgáló kutatásából.
A városokon belül kiemelkedő Budapest és a megyei jogú városok munkaerővonzása, ide jár az összes ingázó 41 százaléka.
A többi város a foglalkoztatottak 32 százalékának ad munkát, községekbe csupán minden tizedik ingázó jár át dolgozni.
A kutatás szerint az ingázók közül a naponta akár 40-60 percet utazók száma 246 ezerrel több volt 2011-ben, mint 2001-ben.
Az ingázás intenzitása elsősorban Észak-Magyarországon növekedett. A folyamatot nagymértékben segítette a szuburbanizáció, a lakosság nagyvárosokból a környező kisebb településekre történő költözése, ami többnyire azzal jár, hogy a költözők ingázókká válnak, mivel a lakó- és a munkahelyük már nem ugyanazon a településen van.
Az Alföld településein nem jellemző az ingázás, a helyben foglalkoztatás a legáltalánosabb. Budapest kiemelkedő munkaerőpiaci szerepét mutatja, hogy a vonzáskörzetéhez egy nagyobb megyének megfelelő területen 274 másik település tartozik. Az ingázási mutatók szerint a miskolci a második legnagyobb körzet, de Debrecen, Pécs és Nyíregyháza is a legnagyobb körzetek között van.
A telje cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.