Továbbra sincs megfelelő dróntörvény Magyarországon, holott arra égető szükség lenne. Az állam egyre inkább lépéskényszerben van, de annak ellenére nyugodt, hogy a légi szakma folyamatos nyomást gyakorol rá.
Egyáltalán nem túlzás, hogy a pilóta nélküli légijárművek térnyerése egy új forradalmat hoz el. Magyarországon napi 27 ezer drónrepülésre számítunk 2025-re – nagyjából annyira, amennyi ma a nagygépek napi, európai kereskedelmi forgalma
– mondta a VG.hu megkeresésére a HungaroControl. Hozzátették: a drónok jelentős hozzáadott értéket teremtenek a gazdaságban – a hazai drónpiac értéke 2025-re elérheti a 72 milliárd forintot –, azonban a légiforgalom irányításáért felelős társaságként a megoldandó feladatokat, kihívásokat is látják. A drónok forgalmának nagyságrendje, illetve komplexitásának költséghatékony, biztonságos, flexibilis, mégis tervezhető és fenntartható kezelése elképzelhetetlen egy fejlett, a távvezérlésű légi járművel forgalmi menedzsmentjét ellátó úgynevezett UTM-rendszer nélkül – hangsúlyozták.
Szerintük olyan rendszer kialakítására kellene törekedni, amely támogatja és elősegíti az üzleti-, illetve magáncélú drónfelhasználást. Ehhez számos UTM-funkciót kell biztosítani,
mint például az egyes felhasználók és eszközeik regisztrációját, nyilvántartását, a repülési tervek rögzítését, kezelését, jóváhagyását, a meteorológiai és egyéb alapvető légtérinformációkról történő egzakt tájékoztatást, statikus és dinamikus geofencing-et, a felderítés, nyomon követés vagy azonosítás lehetőségét.
A HungaroControl elkészítette a drónrepülések regisztrálására és a repülésekhez használt légterek elkülönítésére alkalmas UTM-portál első verzióját, a mydronespace.hu-t, illetve a MyDroneSpace telefonos applikációt is, és folyamatosan dolgozik a komplexebb funkciók, szolgáltatások fejlesztésén.
Érdekes, hogy amíg a HungaroControl már UTM-portálon dolgozik, addig az állam már évek óta csupán törvényalkotásban gondolkodik. Megkerestük hát az ügyben illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériumot, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy „az Európai Unióban egységes szabályozás készül, amely közös előírásokkal rendezi majd a pilóta nélküli légijárművek üzemeltetésének kérdéseit. A korszerűbb közösségi rendelkezések hatályba lépése az év második felében várható.” Hozzáfűzték:
az előrehaladott uniós jogalkotási eljárás miatt a magyar jogszabályi környezet jelenleg érdemben nem változtatható meg.
A minisztérium képviselői viszont tevékeny részesei a nemzetközi jogalkotási folyamatnak, rendszeres tárgyalópartnerek a közösségi szintű egyeztetéseken. „Az új előírásokkal kapcsolatos fontos elvárás, hogy azok kellő rugalmasságot biztosítsanak a drónt szabadidős, hobbicéllal üzemeltetők és az innovatív vállalkozások számára is, ugyanakkor hosszú távra érvényesen teremtsék meg a biztonságos elkülönítés és egységes európai légtérbe történő fokozatos integráció lehetőségét” – hangsúlyozták.
Összefoglalva: az állam egyértelműen kivár, miközben a magyar hatóságok jogilag szinte semmit sem tudnak kezdeni a szabálytalan drónosokkal. Addig az Országos Rendőr-főkapitányság kezében csak egy légiközlekedésről szóló 1995-ös törvény van, ami szerint
minden légijármű vezetőnek légiközlekedési hatóság által, illetve a katonai légügyi hatóság által kiadott szakszolgálati engedéllyel kell rendelkeznie.
Azaz a drónreptetés kizárólag az ezekre a helyekre benyújtott
megszerzését követően lehetséges. Fontos viszont tudni azt is, hogy
aki sport-, vagy magáncélból reptetné a drónját, az mentesül a bejelentési kötelezettség alól.
A rendőrség lapunknak elmondta, hogy szabályszegés esetén a légiközlekedési hatóság feladatait az Innovációs és Technológiai Minisztérium Légi- és Víziközlekedési Főosztály Légügyi Osztálya látja el, közigazgatási hatósági eljárás keretein belül. Vagyis egyelőre az ilyen esetekben az ő kezük kötve van.
Amennyiben a rendőrségnek pilóta nélküli légijármű használatához kapcsolódó szabályszegés jut a tudomására, akkor az arról készített jelentést a közigazgatási eljárás lefolytatása érdekében továbbítja a légiközlekedési hatóságnak
– fűzték hozzá.
Furcsa, hogy a törvényen kívüliség sokaknak bejön, miután az ITM adatai alapján a kiadott eseti légtér engedélyek száma az elmúlt években drasztikusan megnövekedett. „Tavaly napi szinten 30-120 között mozgott, e mennyiségnek viszont mindössze töredékét, 5-10 százalékát használták ki ténylegesen és jogszerűen” – közölték.
A drónok terjedése az előttünk álló évek egyik legnagyobb kihívása és üzletfejlesztési lehetősége egyben. A pilóta nélküli légijárművek nem megfelelően kezelt, szabályozott és kontrollált alkalmazásának azonban repülésbiztonsági szempontból komoly kockázata van. Emellett a drónhasználat más típusú kockázatokat is magában rejt, kezdve attól, hogy egy nem megfelelően irányított vagy meghibásodott drónnal akár komoly anyagi vagy személyi sérüléseket is lehet okozni.
A repülésbiztonságot veszélyeztető, szabálytalan drónreptetések száma Magyarországon is jelentősen nőtt.
2018-ban több mint tíz drónészlelésről szóló jelentés érkezett a repülőgépek személyzetétől a HungaroControlhoz, míg egy évvel korábban három.
Az egyik tavalyi esetet leszállás előtt 600-700 méteres magasságban jelentették, de arra is volt példa, hogy mindössze 4-500 méter magasságból kaptak jelzést a légiforgalmi irányítók egy induló repülő pilótájától. „A társaság minden ilyen esetben megtette a szükséges lépéseket az illetékes hatóságok bevonásával. Arról nincs ismeretünk, hogy Magyarországon a drónok szabálysértő alkalmazása balesetet okozott volna a légiközlekedésben” – tette hozzá a HungaroControl.
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán február 14-én elindították az Ipari UAV (Unmanned Aerial Vehicle – pilóta nélküli légi jármű) kezelési és fejlesztési ismeretek tárgyat, mellyel az Európai Unióban az elsők között az Óbudai Egyetem kezdi el felkészíteni hallgatóit valós, kreditpontot érő kurzuson a legmodernebb ipari technológiák elsajátítására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.