Európában egyedülálló NATO-megbízást nyert el a HungaroControl

A NATO megbízásából áprilistól határozatlan ideig a magyar légiforgalmi szolgálat irányítja a Koszovó feletti magas légteret – jelentette be Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és Szepessy Kornél, a társaság vezérigazgatója. A HungaroControl ezzel továbbra is az egyetlen olyan cég Európában, amely nem szomszédos ország légterét irányítja.

A magyar légiforgalmi szolgálat 2014 óta, mintegy 700 kilométer távolságból, világszínvonalú budapesti központjából irányítja Koszovó átrepülő légi forgalmát. Az elmúlt öt év kimagasló teljesítményének elismeréseként a NATO döntéshozó testülete, az Észak-Atlanti Tanács úgy döntött, határozatlan idejűre módosítja a koszovói magas légtér irányításáról szóló szerződést, így a jövőben is a HungaroControl nyújthatja ezt a szolgáltatást a régióban.

„Az együttműködés komoly sikernek tekinthető, hiszen nincs még egy ország Európában, amelynek nemzeti légiforgalmi szolgálata egy nem szomszédos ország légterét irányítja” – mondta Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter.

A HungaroControl kiemelkedően sikeres évet zárt tavaly, több mint egymillió repülőgép biztonságos közlekedését segítették az állami cég légiforgalmi irányítói, többek között ezzel is jelentősen hozzájárulva a nemzetgazdaság növekedéséhez

– tette hozzá.

„A koszovói magas légtérben, az úgynevezett KFOR-szektorban is komoly növekedés zajlott az elmúlt időszakban. A magyarországi légiforgalmi irányítók 2018-ban közel 116 ezer gépet kezeltek itt, ez az elmúlt 5 év gépmozgásainak 30 százalékát teszi ki. A NATO-megbízatás ideje alatt eddig mintegy 394 ezer repülőgép biztonságáért feleltek a magyar légiforgalmi irányítók a koszovói légtérben” – hangsúlyozta Szepessy Kornél, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója.

Hozzátette: 2019-ben is a forgalom nagyütemű bővülésével számolnak.

Az elmúlt évi rekordokat felülmúlva az idei január-februári gépmozgások száma már közel 7 százalékkal meghaladja a 2018-as év azonos szakaszában mért eredményeket, a Koszovó feletti magas légtérben pedig átlagosan 42,5 százalékos növekedést tapasztaltunk ugyanebben az időszakban

– fejtette ki a vezérigazgató.

Becslések szerint azzal, hogy a koszovói magas légteret 2014-ben újból megnyitották az , az európai légi útvonalak hossza átlagosan évi 685 ezer kilométerrel csökkenhetett, ami évi 24 ezer tonnával alacsonyabb üzemanyagfogyasztást jelent, amelynek köszönhetően számítások szerint 75 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid került a levegőbe.