Továbbra is az autó a magyarok fő közlekedési eszköze

Bár némiképp csökkent az arány, a többség számára továbbra is az autó jelenti a fő közlekedési eszközt, vidéken pedig népszerűnek mondható a biciklizés – többek között ez derül ki a K&H biztos jövő felméréséből, amely a 30-59 éves magyarok közlekedési szokásokat vizsgálta még a koronavírus-járvány kitörése előtt.

Autó? Bicikli? Melyik és mennyire?

A hetente több alkalommal autózók aránya tavaly 72 százalékos volt,

ez minimális csökkenést jelent az egy évvel korábbi 74 százalékhoz képest és lényegében megfelel a 2017-es szintnek. Az átlagnál magasabb a rendszeresen gépkocsiba ülők aránya a férfiak és a 30-39 évesek, illetve a nyugati megyékben élők körében. A megkérdezettek 8 százaléka hetente egyszer veszi elő az autót, ugyancsak 8 százalékuk havonta néhány alkalommal teszi meg ugyanezt.

A magyarok közel negyede – 23 százaléka – biciklizik rendszeresen, ez lényegében megegyezik az egy évvel korábbi 22 százalékos eredménnyel, ugyanakkor elmarad a 2017-ben és 2016-ban mért 30 százalék körüli szinttől.

Ennél ritkábban, hetente egyszer vagy havonta pár alkalommal veszi elő a kerékpárt a lakosság 14 százaléka. Jelentős, 31 százalékos tábort alkotnak azok, akik soha nem ülnek biciklire.

Az országon belül azonban már jelentősek az eltérések:

a vidéki városok, falvak lakosságának 26-27 százaléka kerekezik rendszeresen, ehhez képest nagyon elmarad Budapest 7 százalékos aránya.

Érdemes figyelembe venni: bár a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedések idejéről még nem készültek statisztikák, ám valószínűsíthető, hogy a bicikli népszerűbbé válhatott a kijárási korlátozások miatt.

A motor egyébként még annyira sem mondható bevett közlekedési eszköznek, mint a bicikli. A 30-59 éves magyarok 87 százaléka soha nem motorozik és mindössze 4 százalékuk használja rendszeresen. Igaz, a falvakban az átlagosnál többen pattannak motorra.

Budapest tömegközlekedik

A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság 27 százaléka hetente többször veszi igénybe a helyi tömegközlekedési eszközöket, 36 százalékuk pedig szinte soha.

A tömegközlekedés használata leginkább a budapestiekre és a felsőfokú végzettségűekre jellemző.

Ezzel ellentétben a vonatozás például mindössze a megkérdezettek 5 százalékának jelenti a rendszeres közlekedési formát. Az emberek majdnem harmada csak évente 1-2-alkalommal, 45 százalékuk ennél is ritkábban ül vonatra. A vasút esetében is sokatmondó eltéréseket mutatnak a részletes adatok. A központi országrészben sokkal népszerűbb a vonat: az itt élők mindössze 30 százaléka nem használja, az ország keleti felében már 54 százaléknak, a nyugati régióban pedig 49 százaléknak nem jelent megoldást a vasút.

Taxit mindössze 30 százalék használ legalább alkalmanként és főként Budapesten: itt a megkérdezettek fele ül alkalmanként taxiba.

A gépkocsi-megosztás illetve közösségi autózás viszont nem népszerűek: inkább a nagyobb városokra jellemző, de ott is csak évi néhány alkalommal veszik igénybe ezeket.