Sokszor bennragad a fájdalomdíj

Legalább 250, de akár 5000 euró feletti összeget is fizethet a légitársaság az utasnak, ha nem az előre meghirdetett menetrend szerint zajlik a repülés. Egyre gyakoribb jelenség a beutazási tilalmak feloldása óta, hogy a légitársaságok a korábban meghirdetett járataikat egy másik időpontra helyezik át.

A cégek jellemzően a vis maior helyzetre hivatkoznak, de a döntések mögött sokszor kihasználatlanság vagy egyéb belső működési indok húzódik meg.

Az utasoknak általában felajánlják, hogy átfoglalják a helyüket, az alternatívát azonban nem kötelező elfogadni. Ebben az esetben feltétlenül jár a jegyár-visszatérítés – erre a vonatkozó szabályozás szerint hét nap áll a légitársaság rendelkezésére –, ezenfelül bizonyos feltételek együttállásával két típusú kártalanítási folyamat is indítható.

Pálffy Miklós, a Flight Refund jogi igazgatója a Covid–19-járvány kapcsán lapunknak úgy értékelt, hogy

bár alapvetően vis maior helyzetnek számít, de ha az adott járattörlés nem közvetlenül ebből következik, hanem csak áttételesen, akkor jelentős térítést lehet a légitársaságoknál igényelni.

Ehhez azonban az kell, hogy a gép menetrendből való kivételéről két héten belül kapjon értesítést az utas. Ha hamarabb ad jelzést a légitársaság, akkor szűkülnek a fogyasztó lehetőségei, a jegyár-visszatérítés azonban így is jár.

A két héten belüli változtatás – de idesorolható a törlés mellett a legalább ötórás késés vagy a visszautasított beszállás – már megnyitja az utat a kártalanítás előtt, ha a cég nem tudja bizonyítani a vis maiort. Ennek az egyik módja az úgynevezett átalánykártalanítás, amelyet a 261/2014-es uniós rendelet alapoz meg. Az összeget a távolság határozza meg: minimum 250, maximum 600 euró követelhető a légitársaságtól. A Flight Refund alapvetően ezekre az ügyekre szakosodott, a praxisa azt mutatja, hogy a jogos esetek csupán 2 százalékában élnek az utasok ezzel a lehetőséggel.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható