Az EU további ideiglenes szabályokat dolgoz ki, hogy enyhítse azokat a súlyos hatásokat, amelyeket a koronavírus-járvány gyakorol a vasúti ágazatra. Az állandó képviselők megállapodtak az arra a javaslatra vonatkozó tárgyalási megbízásról, amelynek célja lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy

az ágazatnak segítséget nyújtva mentességet kínáljanak a vasúttársaságok számára bizonyos infrastruktúra-használati díjak megfizetése alól,

biztosítva egyúttal a pályahálózat-működtetők időben történő kompenzálását – derül ki az Európai Unió Tanácsának közleményéből.

A vasúti ágazatot nagyon hátrányosan érintette az a tény, hogy átmenetileg jelentősen visszaesett a kereslet a közlekedési szolgáltatások iránt. Az említett célzott sürgősségi intézkedések ezért arra hivatottak, hogy a Covid19-járvány miatti fizetésképtelenség kockázatának csökkentésével gondoskodjanak a vasúti közlekedés folytonosságáról.

A mentességet kínáló intézkedéseket szigorúan semleges és átlátható módon,

gazdaságilag indokolt esetekben kell alkalmazni, biztosítandó a gazdasági szereplőkkel szembeni tisztességes bánásmódot.

A német elnökség egyik kiemelt témája a fenntartható vasúti ágazat, amely rendkívül fontos szerepet tölt be úgy az EU éghajlatpolitikai céljainak megvalósításában, mint az európai összeköttetések javításában – mondta el Andreas Scheuer, német szövetségi közlekedési és digitális infrastruktúráért felelős miniszter, a Tanács soros elnöke

Mire terjed ki a tanácsi megbízás?

A vasúti infrastruktúra használatáért fizetendő díjak elengedését, mérséklését vagy halasztását lehetővé tévő ideiglenes szabályok

a 2020. március 1-jétől 2020. december 31-ig tartó referencia-időszakra vonatkoznak,

amely szükség esetén meghosszabbítható.

A szabályok a mostani előírásoktól eltérve enyhítik

A Tanács a megbízás szövegében meghatározta, hogy adott esetben a tagállamok átlátható, objektív és megkülönböztetéstől mentes módon alkalmazhatják a pályahasználati díjakra vonatkozó eltérést a piaci szegmensnek – például áru- vagy személyszállítás – megfelelően.

Minden tagállam maga dönt arról, hogy alkalmazza-e az eltérések bármelyikét.

A Tanács arról is rendelkezett, hogy a tagállamoknak az általuk hozott intézkedésekről tájékoztatniuk kell a Bizottságot, a Bizottságnak pedig ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie.

Az eltérést biztosító szabályokat a Bizottság szükség esetén meghosszabbíthatja felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. A Tanács megbízása értelmében a rendelet hatálybalépését követően

a referencia-időszak egyszerre legfeljebb hat hónappal, összesen legfeljebb 18 hónappal meghosszabbítható.

A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon fog hatályba lépni. A Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalásokra sürgősséggel kerül sor.

Az Állandó Képviselők Bizottsága által ma elfogadott megbízás lehetővé teszi az elnökség számára, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Parlamenttel a végleges szövegről, még mielőtt az elfogadná első olvasatbeli álláspontját.

Pályadíj nélkül olcsóbb a szállítás

A Világgazdaság korábban megírta, hogy Franciaország 2020 végéig lemond a vasúti pályahasználati díjakról, 2021-ben pedig a normál díjnak csak a felét számolja fel. A lépést üdvözölte az Európai Vasúti Fuvarozási Szövetség (ERFA), rámutatva, hogy ez a kezdeményezés minden vasúti árufuvarozó vállalkozásnak segít, mégpedig tisztességes, átlátható és megkülönböztetésmentes módon. A szövetség éppen ezért felszólította a többi európai nemzeti kormányt, hogy kövessék Franciaország példáját a vasúti árufuvarozás támogatása érdekében.

Jelentős bevételkiesést okozna a MÁV-nak

Egy ilyen intézkedés ugyanis jókora bevételkiesést okozna a MÁV Zrt.-nek, amely egyébként is úgy működteti a pályáit, hogy az abból befolyó bevételei nem fedezik a vonatkozó költségeit.

A társaság úgy számol, hogy az idén 97,7 milliárd forint pályadíjat szed be (ebbe nem értendő bele az eladott vontatási energia ára), 2021-ben és 2022-ben pedig 100,2-100,2 milliárdot.

Igaz, ezeknek az évi százmilliárd körüli összegeknek „csak” az ötöde (mintegy 19 milliárd forint) származik a teherszállító társaságoktól. Felső határként ennyiről kellene lemondania a magyar vasúttársaságnak, ha a javaslat átmenne az uniós szűrőkön, és a tulajdonos magyar állam is követendőnek minősítené, amelynek így is sok pénzébe kerül a pályaműködtetés.

A MÁV várakozásai szerint ebben az évben 103,3 milliárd forintos, jövőre és a következő évben pedig 114,4, illetve 114,7 milliárdos lesz az állami költségtérítés. Megjegyzendő, hogy a MÁV ismertetett bevétel-, költség- és remélt költségtérítés-kalkulációi még azelőtt születtek, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai jelentkeztek volna. Azóta – a többségében fix – üzemeltetési kiadásai aligha estek, viszont a bevételei zsugorodhattak, igaz, valamit a beruházási kiadásokból is le lehet faragni egyes projektek elhalasztásával.

A MÁV pályakapacitás-elosztó leányvállalatának adatai szerint a 2018–2019-es menetrend szerinti évben a MÁV sínjein 161,5 ezer tehervonat futott, a 2019–2020-as adat pedig a beadott igények szerint csak 129,8 ezres. Ám, mivel még tart az év, az utóbbi szám módosulhat.