Elhúztak a középmezőnytől a kamionok

A szállításon belül egyedül az ágazat legnagyobb súlyú szereplője, a közúti áruszállítás teljesítménye nőtt tavaly, mégpedig az előző évi mélypontról 13 százalékkal, megközelítve a járvány előtti, 2019-es szintet – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglalójából. A közúti áruszállítás belföldön rekordmagas teljesítményt ért el, a külpiacokon azonban a járvány kitörése előtti tizenhárom év legalacsonyabb értékét mutatta fel.

A vasúti és a vízi fuvarozás teljesítménye esett 2021-ben. A csővezetékes szállítás teljesítménye negyedével zsugorodott a Magyarországon áthaladó földgáztranzit visszaesése miatt, utoljára 2002-ben volt ennél alacsonyabb. 2019-ben még 60 százalékkal nagyobb volt a 2010-esnél, amelytől tavaly 10 százalékkal maradt el.

Tavaly a magyarországi beruházások 14,2 százaléka jutott a szállításra és a raktározásra a KSH szerint, ez az adat egy év alatt 13,7 százalékos volumennövekedést takar.

Folytatódott a tavalyi trend

Az idei első negyedévben a múlt évihez hasonlóan alakult a közúti, a vasúti és a vízi fuvarozás teljesítménye, de kétséges, hogy tud-e tovább erősödni a közúti fuvarozás. A szakma vállalkozásai ugyanis ez év április 13-tól piaci áron kénytelenek tankolni, előtte viszont – tavaly november óta – még vételezhettek a literenkénti 480 forintos, kedvezményes hatósági áras termékből. A gázolaj literenkénti ára most 810 forint körül alakul, igaz, sok fuvarozó most is kap valamekkora kedvezményt a kereskedőjétől.
„Figyelembe véve ezt a hatást, és azt is, hogy a területen hatalmas a munkaerőhiány, ami miatt viszont megugrottak a bérigények, összesen mintegy 38 százalékkal nőttek a közúti fuvarozók költségei” – fejtette ki az ATV-ben Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT) ügyvezető főtitkára. Jelezte, hogy bár a fuvarozók igyekszenek továbbhárítani kiadásaik növekedését a megbízóikra, ez nem mindig sikerül. A két említett költségelem már beépült a közúti fuvarozói árindexbe is, amelyet a DigiLog Consulting Kft. a NiT-tel együttműködve kalkulál. Dittel Gábor becslése szerint 8–10 ezer dolgozó hiányzik a belföldi közúti árufuvarozásból. Pótlásukra már távoli, más kultúrákból is érkeztek gépjárművezetők, például csaknem száz Fülöp-szigeteki is vezet hazai teherautókat, és már indiaiak is. A sofőrhiány enyhítése ráadásul nemcsak bér-, hanem képzési kérdés is, amelyben – állítja a szakember – állami segítségre lenne szükség. Mint rámutatott, akár kétmillió forintot is elvihet minden szükséges bizonyítvány megszerzése, amit a többség nem tud megfizetni.

Kevesebb új autó kelt el

Tavaly esett az országban első alkalommal a forgalomba helyezett személygépkocsik száma a KSH adatai szerint. A csökkenés az új autóknál jelentkezett, amelyekből – elsősorban a járműgyártást globálisan sújtó alapanyaghiány miatt – az előző évinél 5,1 százalékkal kevesebbet helyeztek forgalomba. Részben emiatt megnőtt a használt gépkocsik iránti kereslet, ezekből 1,8 százalékkal több kelt el, mint 2020-ban. Összesen 125 ezer új és 129 ezer használt autó talált gazdára. A teljes hazai személygépkocsi-állomány mindössze fél százalékát kitevő elektromos autók száma továbbra is dinamikusan, ezúttal 71 százalékkal bővült. Ezer főre 415 gépkocsi jutott az év végén.

Napi árazás van

A közúti fuvarozóiár-index idei első negyedéves értéke az összes költségelem változását vizsgálva a nemzetközi közúti fuvarozásban 111,3, a belföldiben pedig 114,1 százalék volt a VG korábbi cikke szerint. Dittel Gábor az ATV-ben azt is elmondta, hogy már a közúti fuvarozásban is napi árazás van a költségek folyamatos mozgása miatt.

Eshetne az osztálykirándulások áfája

Dittel Gábor nagy problémának nevezte, hogy éppen az iskolai kirándulások előtt kellett a különjárati személyszállításban is átállni a drágább gázolaj használatára. Miután a szülők megtudták, hogy emiatt mennyivel többet kellene befizetniük, sok helyen a két-három napos program helyett az egynapost választották. A NiT ezért azt fogja javasolni a döntéshozóknak, hogy az osztálykirándulások áfája legyen nulla- vagy 5 százalékos. A szakember a tévéműsorban emlékeztetett: az érintett szolgáltatóknak két és fél éven át lényegében nem volt bevételük.