Fuvarfolyosót nyithatnak az ukrán gabonának

Moszkva előzetesen megállapodott Kijevvel és Ankarával az ukrán gabonaszállító hajók Odesszából való kilépésének mikéntjéről – írja magas rangú forrására hivatkozva az orosz Izvesztyija. Az elképzelés szerint az ukrán felségvizeken a török ​​katonaság végzi majd el az aknamentesítést, hajói ki is kísérik a gabonaszállítókat a semleges vizekre, ahonnan azokat orosz hajók kísérik tovább a Boszporuszhoz. Az érintettek eddig csak az odesszai kikötőbe érkező áru kapcsán állapodtak meg. A lap forrása megjegyezte, hogy jelenleg minden ukrán gabonát vasúton és autóbuszon szállítanak az EU-ba, de a küldemény még nem jutott el a végfelhasználókhoz. Az „útitervet” állítólag június 8–9-én jóváhagyják az orosz külügy- és védelmi minisztérium vezetőinek törökországi látogatása során.

Bár az Izvesztyija nem nevezte meg a forrását, híre hitelessége mellett szól, hogy a gabonafolyosó kialakításának tervéről az elmúlt napokban rendre nyilatkoztak orosz és török illetékesek. Június 3-án Vlagyimir Putyin orosz elnök azt is mondta, Oroszország nem avatkozik be az érintett exportba, és emlékeztetett, hogy az ukrán gabonát az azovi-tengeri Bergyanszk kikötőjéből vagy különböző országok, köztük Fehéroroszország területén keresztül szállítják. Mindazonáltal közlése után a Fehéroroszországon keresztüli kivitel lehetőségét Ukrajna elutasította.

A török ​​parlament ezenfelül megerősítette az Izvesztyijának, hogy „részt vesz a fenti műveletben, mert számára fontos a világ élelmezési problémájának megoldása”.

Nem túl nagy magyar lehetőség

Az orosz lap által említett vasúti szállításban – mint arról a VG többször beszámolt – Magyarország is érdekelt lehet, ötmillió tonna gabona magyar területen történő továbbítására van ukrán kereslet. Ám a gabona továbbításához szükséges hazai kapacitások korlátozottak, ráadásul már arra is volt példa, hogy a magas belföldi fuvarköltségek miatt olyan ukrán vasúti gabonaszállítmány is a szlovákiai Ágcsernyőnél lépett ki Ukrajnából, amely eredetileg Záhonyon át, magyar területen folytatta volna az útját. A magyarországi kapacitásproblémát az átrakó-infrastruktúra bővítésével, valamint gabonaszállító vagonok bérlésével vagy beszerzésével lehetne megoldani, de nem az erre rendelkezésre álló néhány hónapon belül. Mellesleg szinte nincs is bérbe vehető gabonavagon Európában, és gyártó se nagyon, de ha lenne is: a gyártás hosszabb időt igényel, és nagyon kockázatos, mert a kocsik a megrendelő nyakán maradnának, amint rendeződik az ukrajnai helyzet. Éppen egy ilyen „rendeződés” lenne a 20 millió tonna ukrán áru továbbítására létrehozandó gabonafolyosó, amely feleslegessé tenné a kivitelre alapozó, esetleg kapkodva megvalósított magyarországi logisztikai fejlesztéseket.

Lenne mit segíteni

Ettől függetlenül a magas hazai fuvarozási költség – amelynek két nagy tétele a pályahasználati díj és a vontatási energia ára – ellen lehet tenni. Ez ügyben – lényegében a hazai vasúti árufuvarozás életképességének megtartása érdekében – a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület hosszabb ideje lobbizik a szaktárcánál.
Az orosz–török–ukrán megállapodásnak érdekes eleme lenne az orosz hajókíséret annak fényében, hogy ukrán hírek szerint az orosz fél már „lopott” ukrán gabonahajót, továbbá – mint tegnap az ukrán Unian hírügynökség beszámolt – az orosz haderők megsemmisítették Ukrajna második legnagyobb gabonaexportőr terminálját Mikolajivban (Nyikolajev). Mint a hírügynökség írja: a csapás ellentétes Vlagyimir Putyin orosz elnök közelmúltbeli ígéreteivel, amelyek szerint az ukrán kikötőkből induló kereskedelmi hajók biztonsággal haladhatnak a Fekete-tengeren át.

Várja a piac a búzát

A világ legnagyobb búzaexportőre Oroszország, az összesen 10,1 milliárd dollár értékű készlet mintegy 20 százalékát teszi ki az összes mennyiségnek. Ukrajna az ötödik helyen áll a világ exportjának 9 százalékával, 4,6 milliárd dollár értékben. Az Ukrajnában folyó háború miatt (ezt a lap az orosz elnök által elvárt módon különleges műveletnek nevezi) mintegy 22,5 millió tonna gabona ragadt az ukrán kikötőkben.