A rendőrség szerint a KRESZ-ben nincs olyan, hogy elektromos roller

„Az elektromos rollernek elnevezett közlekedési eszköz a köznyelvben vagy a kereskedelmi forgalomban sokféleképpen megjelenik, de ilyen elnevezésű jármű a közlekedési szabályokat tartalmazó egyik jogszabályban sem fogalmazódik meg, így az elektromos roller névvel illetett közlekedési eszközök műszaki jellemzői nem egyértelműek” – írta a Világgazdaságnak küldött levelében az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata. 

Lapunk azzal kereste meg korábban az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályát, hogy van-e arra bármilyen kimutatás, hány szabálysértést követnek az e-rollerrel közlekedők, illetve mennyi balesetet szenvedtek el. 

Másfél hete Székesfehérváron egy ismeretlen elektromos rolleres a járdán gázolt el egy gyalogost, aki épp a kapualjból lépett ki. A tettes továbbhajtott, a rendőrség szemtanúkat keres. A VG-nek nyilatkozó szakértő, Böröndi Péter januárban figyelmeztetett, hogy központi szabályozás hiányában akár Budapest egyik legforgalmasabb szakaszán, a Hungária körúton is rollerezhetünk a középső sávban, mert nem tiltja semmi. Nemrég hasonlóra volt példa, az egri négysávoson valaki 60 kilométer per órás sebességgel száguldott bukósisak nélkül – büntetlenül. 

A rendőrségnek viszont megvan kötve a keze, ugyanis egy közlekedési eszköz jármű mivoltát és azt, hogy az mely járműkategóriának minősül, kizárólag a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet, vagyis a KRESZ fogalommeghatározásai alapján kell és lehet megítélni – utóbbi viszont nem ismer ilyet, így bizonyos műszaki jellemzőik alapján sorolják be ezeket a KRESZ-ben. Műszaki paramétereik alapján így lesz belőlük segédmotoros kerékpár, bicikli vagy motorkerékpár. Vagyis azon járműkategóriára vonatkozó szabályok szerint kell ezekkel közlekedni, amelyiknek az eszköz megfeleltethető – csakhogy a rollereken nincs ülés, így jogilag nehezen nevezhető iránymutatónak az Európai Unió vonatkozó rendelete. Egyelőre tehát senki nincs tisztában a szabályokkal, noha a változás mindenkinek az érdekét szolgálná.  

– közölte az ORFK Kommunikációs Szolgálat, amely azt is kiemelte, hogy 

Tavaly szeptemberben még Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős államtitkár foglalkozott az üggyel, aki akkor bejelentette, hogy az Országos Balesetmegelőzési Bizottság észrevételei alapján pontosították azt a módosító KRESZ-javaslatot, amely az e-rollerek mellett a gördeszkák és a segwayek közlekedését is szabályozná. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy még 2022-ben, de legkésőbb 2023 első felében elfogadják a csomagot, amelynek legfontosabb célja a balesetek elkerülése és a kulturáltabb közlekedés kialakítása – erről mindenesetre továbbra sincs hír. 

Ami pedig a mentőket illeti, náluk is elsősorban az egészségkárosodás jellege szerint csoportosítják az adatokat, azaz a közlekedési balesetek kategóriáján belül az elektromos rollerrel kapcsolatos események egzakt száma náluk sem megállapítható, mert az ilyen körülmény sokszor a helyszínen sem egyértelmű, illetve azt a szakmai esetleírás nem feltétlenül tartalmazza. Konklúzió: itt sincs feltüntetve, ha rollerezés közben történik meg a baj...

A történetben az egyetlen fordulatot az jelenti, hogy a Kúria a közelmúltban úgy határozott, gépi hajtású járműnek – amelyet beépített erőgép hajt – minősül a roller. A vezetése ittasan így büntethető. 

Az Inokim Hungarynél dolgozó Böröndi három árkategóriába sorolta az elektromos rollereket:

• a pálcikarollerek 100–200 ezer forint körül mozognak, 
• a közepes méretűek akár 40 kilométer per órás sebességre képesek és 300–400 ezerbe kerülnek, 
• a nagy testűekért 500 ezer és 2 millió forint közötti összeget is elkérhetnek.