Stratégiai döntés van születőben arról, hogy létesüljön-e az oroszországi Murmanszkban egy kikötő, kifejezetten a fehérorosz áruk továbbítására. A kérdés legutóbb csütörtökön került terítékre az orosz kikötővárosban Roman Golovcsenko, Fehéroroszország miniszterelnöke és Andrej Csibisz a murmanszki terület kormányzója közötti megbeszélésen a Belta hírügynökség tudósítása szerint. Golovcsenko jelezte, hogy a beruházás előkészítése már megtörtént, viszont a jogi személyek közötti kapcsolatokról, a pénzügyi és gazdasági kérdésekről még dönteni kell.
Tavaly már valamivel több mint 30 ezer tonna fehérorosz árut raktak át Murmanszkban, az idei első négy hónapban pedig már 95 ezer tonna fölött járt a mennyiség. A kormányfő jelezte, hogy „érdekeink most Murmanszkban vannak egyedi tényezők kombinációja miatt. Először is a jégmentes Kola-öböl, másodszor a szabad hozzáférés két óceánhoz is. Azok, akik Murmanszkon keresztül közlekednek, nem szembesülnek olyan kockázatokkal, amelyek a balti-tengeri hajózás szabadságának problémái miatt felmerülhetnek.
Korábbi partnereinktől bármit elvárhatunk, ezért van szükség biztosításra
– szögezte le Roman Golovcsenko.
A fehérorosz miniszterelnök szerint a jövő egyébként is az északi tengeri útvonalé. Az ahhoz kapcsolódó vasúthálózat ugyanis fejlett, és hatalmas beruházások folynak új megközelítő utak építésére. A vasúti közlekedési infrastruktúra érintett áteresztőképessége pedig nagyon jó. „Mindezen mutatók kombinációját figyelembe véve úgy döntöttünk, hogy Murmanszk megyére összpontosítunk” – magyarázta.
Az alternatív szállítási módoknál sokkal rövidebb északi-tengeri útvonal Oroszország számára is kiemelten fontos. Olyannyira, hogy az év nagyobb részében befagyott tengeren atomjégtörők vágnak utat a kereskedelmi hajóknak. Jelenleg hét ilyen eszköz üzemel, három további pedig épül. Az atomjégtörők nagy igénybe vételnek vannak kitéve, mert a reaktoraik teljesítményét gyakran kell növelni, illetve csökkenteni a 1,5-2,5 méteres vastagágú jégtorlaszok között.
A hajó reaktora ilyenkor akkora vízszintes illetve függőleges irányú terhelésnek van kitéve, mint amekkora terhelés egy jelentősebb erejű földrengés során lép fel.
Az északi-tengeri útvonal fejlesztéséhez szükséges hajók száma alapján 2030-ban legalább 7,5 ezer emberre lesz szükség, ebből minimum 1,5 ezerre az atomjégtörőket üzemeltető Atomflotnál, erről már Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója beszélt, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és a kormánytagokkal találkozott. Elmondta azt is, hogy a tengerészeti képzés legalább 5,5 évig tart. Az ülésen Alekszej Csekunkov, a Távol-Kelet és az Északi-sarkvidék fejlesztési minisztere pedig arról számolt be, hogy jóváhagyták az NSR új jégtörő és szállító flotta létrehozásának ütemezését (összesen 153 hajóról van szó).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.