Kártérítést követelhet Románia az EU-tól a schengeni vétóért és az ukrán kamionforgalomért

Románia kártérítésért készül fordulni az Európai Bizottsághoz amiatt, hogy folyamatosan elutasítják a schengeni csatlakozását, ugyanakkor a háború óta rengeteg ukrán teherautó halad át az ország területén, ami viszont jókora ráfordítást igényel az útfelújítás terén. Mindezt Sorin Grindeanu közlekedési miniszter jelentette be, aki szerint az ország számára hatalmas pénzkiesést jelent, hogy Ausztria megvétózta a határellenőrzés nélküli övezethez történő integrációját, az ukrán kamionok miatt megnövekedett forgalom pedig tetemes többletkiadást feltételez.

A bukaresti balliberális kormány szállításügyi minisztere egy tévéműsorban elmondta, már egyeztetett a témában Adina Valean közlekedésért felelős – román – uniós biztossal. Felhívta a figyelmét, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta a romániai országutakat „elözönlő” ukrán kamionok miatt erősen megromlott az úthálózat minősége. 

– jegyezte meg Sorin Grindeanu. Ismertetése szerint a bukaresti hatóságok ezen felül is igényelnének kártérítést Brüsszeltől a romániai fuvarozók által a schengeni csatlakozás meghiúsulása nyomán elszenvedett veszteségek kompenzálásaként. A szociáldemokrata tárcavezető szerint a pontos költségtételeket még csak ezután fogják kiszámítani, ám becslései szerint 

(Románia GDP-je 286,4 milliárd euróra rúgott 2022-ben.) Hozzátette, a veszteségek közé be kell számítani többek között azt, hogy a román fuvarozócégek milyen többletilletékeket fizetnek, illetve járműveik mennyi ideig kénytelenek vesztegelni a határátkelőhelyeken.

A román kormány illetékesei jó ideje felemlegetik, hogy az ország rengeteget veszít a schengeni csatlakozás folyamatos akadályozása miatt. Szerintük a határellenőrzés eltörlése (a román–bolgár és a román–magyar szakaszon) mellett a schengeni csatlakozás jelentős gazdasági haszonnal járna Románia számára, mindenekelőtt az export volumenének, az exportőrök versenyképességének növekedése révén. 

Bukarest már korábban úgy kalkulált, hogy az integráció 0,5 százalékkal dobná meg az ország GDP-bővülését. A román fuvarozók ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy 

Mivel eddig Hollandia és Ausztria „feküdt keresztbe” a schengeni bővítésnek, Romániában adott pillanatban a holland és az osztrák cégek és termékeik bojkottjára szólítottak, ám az akció szalmaláng volt csupán. Marcel Ciolacu kormányfő egyébként nemrég tett brüsszeli látogatása során azért lobbizott az Európai Bizottság vezetőinél, hogy járuljanak hozzá az idei évre megszabott 4,4 százalékos államháztartási hiánycél megemeléséhez. 

A szociáldemokrata miniszterelnök arra hivatkozott, hogy Románia a szomszédságában zajló háború kockázatai, az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítség közepette nem tudja tartani a vállalt deficitplafont. Ciolacu ugyanakkor arra is felhívta Ursula Von der Leyen EB-elnök figyelmét, hogy Románia schengeni csatlakozásának elutasítása is hozzájárult a költségvetési hiány növekedéséhez: emiatt az állam bevételei közel 2 százalékkal csökkentek.