BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megtetszett Kínának a szállítás az Északi-tengeren

Újabb területeken válnak szorosabbá az orosz–kínai gazdasági kapcsolatok: vegyesvállalatot hoznak létre az orosz felségvizeken továbbított áru mennyiségének növelésére. Az új társaság hajókat gyárt majd, és üzemeltet egy konténerszállító folyosót az Északi-tengeren.

Oroszország és Kína együtt üzemeltethet egész éven át egy hajózási útvonalat az Északi-sarkkörön túl, erről az orosz állami Roszatom állapodott meg a Hainan Yangpu NewNew Shipping kínai hajótársasággal. Partnerségük magába foglalja új „jégosztályú” konténerhajók tervezését és építését is az északi-tengeri útvonalra. Az együttműködés érdekében vegyesvállalatot kívánnak létrehozni.

Töri a jeget az Ural az Északi-tengeren / Fotó: Roszatom

 

Öt új hajóra van szüksége a Roszatomnak 

A megállapodás a napokban a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon született. A NewNew tavaly már szervezett hét utat ezen az útvonalon, számuk az idén 12-re nőhet. Vlagyimir Panov, a Roszatom sarkvidéki fejlesztésekért felelős különmegbízottja bejelentette: a Roszatom öt sarkvidéki osztályú hajót kíván építeni, hogy az év egészében lehessen árut szállítani az Északi-tengeri útvonalon. A társaság az idén rekordnagyságú, hárommillió tonnás rakományra számít ezen a szállítási folyosón, de a mennyiség az új megállapodás értelmében 50 millió tonnára nőhet. 

A nagyobb mennyiség megerősítené Oroszország pozícióját a tengeri fuvarozásban, miután az európai hajótársaságok többsége megszakította kapcsolatait az orosz szolgáltatókkal Ukrajna 2022-es megtámadása után.

A hírről szintén beszámoló TASZSZ orosz hírügynökség egyebek mellett azt emeli ki, hogy az északi-tengeri útvonal 40 százalékkal rövidebb a hagyományos szuezinél, és annál sokkal biztonságosabb is. A The Morningside Post egy hónappal korábban született írása – amely szintén összeveti az északi és a mediterrán tengeri útvonalak előnyeit és hátrányait – azt latolgatja, hogy mennyire lehet sikeres az orosz–kínai logisztikai együttműködés, illetve milyen geopolitikai következményekkel jár a kínai fuvarozás északabbra tolódása. Kitér továbbá az északon hiányos szállítási infrastruktúrára és a nagy hideg okozta hajózási nehézségekre. Ez utóbbiak természetesen terítékre kerültek a mostani szentpétervári rendezvényen is. A Roszatom közleményében egyebek mellett az áll, hogy mivel az északi-tengeri hajózási útvonal működtetésében kulcsszerepe van az atomjégtörőknek, a tanácskozáson szó volt a hajóépítő-iparral folytatott együttműködéséről a flotta megújítása és a teherhajók új nemzedékének építése miatt.

Az északi-tengeri útvonal biztonságosabb

Az eseményen Vlagyimir Panov azt is kiemelte, hogy a geopolitikai helyzet miatt mindenki a biztonságosabb és fenntartható útvonalakat keresi. A hagyományosan stabil kereskedelmi kapcsolatok mára az orosz import és export szempontjából megváltoztak, és kelet felé irányulnak. Más országok, amelyek kénytelenek a logisztikában a hatékonyság helyett a biztonságra helyezni a hangsúlyt, érdekeltek az északi-tengeri útvonal fejlődésében és abban, hogy az a globális tengeri logisztika részévé váljon úgy, ahogy az egykor a Szuezi- és a Panama-csatorna esetében történt.

A fórumon tartott tanácskozásokon megállapították továbbá, hogy

  • az északi-sarkvidéki teherflotta megújítását célzó állami programra van szükség,
  • fejleszteni kell a műholdas navigációs rendszert,
  • erősíteni kell a reálgazdaságot kiszolgáló tudományos kutatásokat,
  • és fejleszteni kell az Északi-sarkvidék, benne a Jamal-Nyenyec autonóm körzet tambejszki klaszterét.

Októberben tartják a vegyesbizottsági ülést

Az orosz kormány 2018-ban bízta meg a Roszatomot az északi-tengeri hajózási útvonal infrastruktúrának üzemeltetésével, majd 2019-ben, illetve 2022-ben jóváhagyta az útvonalnak a társaság által kidolgozott, 2035-ig szóló fejlesztési tervét. Az északi-tengeri útvonalnak hatékony közlekedési útvonallá kell válnia, amely összeköti Európát, Oroszországot és az ázsiai–csendes-óceáni térséget. Az északi-tengeri hajózási útvonal használatában érintett felek képviselőiből álló tanácskozó testületet az Oroszországi Föderáció sarkvidéki területeinek fejlesztéséről szóló, az orosz elnök részvételével tartott 2022. áprilisi találkozó után hozták létre. Az orosz elnök májusi kínai látogatásának eredményeként államfői szintű döntés született az északi-tengeri útvonal fejlesztésével foglalkozó orosz–kínai vegyesbizottság létrehozásáról. A bizottság első ülése októberben lesz.

 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.