A paksi projekt öt-tíz évig felhajtóerő

Tolna helyzetét a statisztikák szerint viszonylag kevéssé rontotta a válság. A paksi beruházás hajtja a helyi gazdaságot, vagy más?

Tolna mindig az első tíz megye közt volt a GDP tekintetében. A Paks II. mint beruházás gazdasági hatása még nem érzékelhető jelentősen, de az üzemelő atomerőmű a hazai villamosenergia-ipar legnagyobbjaként az ország termelésnek mintegy felét biztosítja. Természetes, hogy a termelés mellett a foglalkoztatásban, illetve a fizetések színvonalában is nagy szerepe van. A másik húzóágazatunk a mezőgazdaság, amelyre fejlett feldolgozóipar is épül. A kis- és közepes cégek mutatói a feldolgozóiparban igen jók.

Sem a villamosenergia-ipart, sem a mezőgazdaságot, sem a feldolgozóipart nem érintette olyan mértékben a válság, ami a mutatókban csökkenést okozott volna, ezért lehet, hogy Tolna a statisztikai adatok szerint kevéssé érezte meg a válságot.

A kevéssé azonban lényeges szó, hisz a vendéglátás és turizmus területén a cégek többsége megyénkben is a fennmaradásért küzd. Emellett szinte minden szektorra jellemző, hogy bár a kereslet nem csökken, az alapanyagárak növekedése és a beszerzési idő meghosszabbodása miatt a cégek kínálati nehézségekbe ütköznek.

A foglalkoztatás kifejezetten alacsony. Fejletlen régiókat kellene felhúzni?

Az atomerőmű a foglalkoztatáshoz kapcsolódó mutatókat erősen torzítja, hisz a megyében számos zsáktelepülés található, ahol a foglalkoztatás nagyon alacsony.

Emellett egy-két nagyobb településünk és vonzáskörzetük is jóval elmarad az országos gazdasági fejlettségi átlagtól. Ezeknek a területeknek a fejlesztése kiemelt feladat, és mivel ez országos szinten is nehézségekkel jár a gazdaságfejlesztés szemszögéből, a kormányzat által meghirdetett Magyar falu programot a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is üdvözli, és tevőlegesen is hozzájárul a kistelepülési fejlesztések megvalósulásához.

Mi lesz a hajtóerő, ha véget ér a paksi projekt?

A projekt és a kapcsolódó fejlesztések várhatóan a következő öt-tíz évben biztosítanak a megye gazdaságának hajtóerőt, illetve a vállalkozásoknak letelepedési kedvet. Szekszárdon, Pakson, Bonyhádon és Dunaföldváron már zajlanak az iparipark-fejlesztések, csarnoképítések. Az építőiparnak lendületet ad, hogy a kivitelezési megbízások számát növeli a kapcsolódó infrastruktúrák megteremtése is, például az orosz üzletemberek, szakemberek letelepedésének támogatása, a letelepedés feltételeinek biztosítása és a kapcsolódó szolgáltatási és kereskedelmi ellátórendszerek fejlesztése.

Természetesen ezek hosszútávú működtetése szintén gazdaságélénkítő hatású, és önfejlesztő módon mind gazdasági, mind társadalmi vonatkozásban tartós pozitív hatásokkal jár. Tehát a kereskedelmi, szolgáltató, kulturális, egészségügyi szektor általános fejlődése várható és elvárható.

Rövid távon milyenek a kilábalás esélyei?

A járványhelyzet és a gazdasági visszaesés miatt leginkább sérült ágazatokban a gyors, ugyanakkor megfontolt nyitást tartjuk járható útnak.

Az egészségügyi szabályozások, óvintézkedések betartása mellett lehetőség szerint mielőbb meg kell teremteni az újranyitás feltételeit, a működtetés-működés szabályrendszereit és további pénzügyi támogatási formák bevezetésének lehetőségét is.

Megyei kamaraként eddig is több olyan javaslatot továbbítottunk a központi szervezetünk segítségével a kormányzatnak, amelynek egyes elemei beépültek a gazdaságvédelmi programokba.

Min dolgozik a kamara?

Idén – a gazdasági helyzet ellenére, sőt inkább arra tekintettel – folytatni kívánjuk a korábban megkezdett kapcsolatépítő, együttműködésekre alapuló tevékenységünket, a vállalkozások érdekeit előtérbe helyezve egyebek mellett az államigazgatás szerveivel, felsőoktatási kutatóközpontokkal, helyi-települési önkormányzatokkal kívánjuk fenntartani és fejleszteni kapcsolati hálónkat. Mindezek mellett erősíteni kívánjuk a kamarának a megyei gazdaságában betöltött szerepét, speciális gazdaságfejlesztő-élénkítő programok kidolgozásával és hosszú távú működtetésével.