Veszprém megyéből elillant a munkanélküliség

Hogy zárta a második járványévet a megye?

A KSH adatai szerint a Veszprém megyei ipar 2021-es teljesítménye 21 százalékkal meghaladta az előző évit, a termelési érték 1,1 ezer milliárd forintot tett ki. az építőipar termelése pedig 13 százalékkal nőtt. Az ipari értékesítés volumene 20 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, az export mértéke pedig ötször nagyobb volt. A kivitel alakulását a járműalkatrész-gyártás, a belföldi eladásokét ezen kívül a műanyag-, építőanyag- és vegyipar határozta meg. Fontos megemlíteni emellett a megyei NAV és KSH elemzésén alapuló TOP-kiadványt a 2020. évi gazdasági teljesítményéről. Ez alapján a megye TOP300 vállalkozásának nettó árbevétele 1995 milliárd Ft volt, ami a 2019. évit 1 százalékkal, a 2018. évit 7,8 százalékkal meghaladta. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a legnagyobb árbevételű 100 vállalkozás esetében a 2020. évi 1373,5 milliárdos árbevétel 3 százalékkal elmarad a 2019. évitől, viszont a 2018-as évhez képest 12,9 százalékos a növekedés. A megyében a gazdasági teljesítmény koncentrálódik, a 300 legnagyobb vállalkozás aránya az összes árbevételből 2019-ben 72,8 százalék, míg 2018-ban 69,1 százalék.

Úgy tűnik, szinte eltűnt a megyéből a munkanélküliség, ez jó, vagy rossz?

2021-ben a megyei foglalkoztatási arány 63,5 százalék, a munkanélküliségi ráta pedig 1,4 százalék volt, amely országos összehasonlításban is kedvező, viszont azt is mutatja, hogy szinte nincs tartalék. Veszprém megyében legfeljebb átmeneti munkanélküliségről beszélhetünk. Az 1,4 százalék önmagában is kimagasló érték, az előző évi 3,9 százalékról közel egyharmadára csökkent a munkanélküliek száma. 

Ugyanakkor a megyéből jelentős a munkaképes lakosság átjárása Fejér és Győr-Moson- Sopron megyébe.

Erős a verseny a munkavállalókért az észak-dunántúli térségben. A havi nettó átlagkereset szintjével a megyei rangsorban a 7-8. helyezés önmagában keveset mond, mert a közvetlen környezet, az észak-dunántúli megyék átlagkeresete magasabb. Jelentős változást hozott a megyébe érkező új nagyvállalatok köre - a Valeo-Siemens, a Thyssen-Krupp, a Knapp. Ezek jelentős bérversenyt hoztak elsősorban a mérnöki, de általában a felsőfokú végzettségűek körében. Egyre magasabb számban jelennek meg a megyében a külföldről érkezett munkavállalók, és egyre nő az igény irántuk. A vendéglátásban a válság évei során eltűnt a képzett munkaerő, és részben más ágazatokban talált munkát, kedvezőbb feltételekkel, így a vendéglátó ágazat kritikus helyzetbe került. Ezt fokozza, hogy Veszprém 2023. évben Európa Kulturális Fővárosa lesz, és jelentős vendégforgalomra kell felkészülni. A balatoni turizmus 2021. évben már jó évet zárt, de itt is jelentkezik a munkaerő, főleg a képzett, hiánya. 

Eközben a keresetekben nem állnak a csúcson. Veszprém megye a középmezőnybe simuló átlagkeresetekkel hátrányba került a közeli versenytárs megyékkel.

A versenyben maradás okán jelentős, 10 százalékot meghaladó keresetnövekedés várható, ami a kisvállalkozások egy részét kiszoríthatja a versenyből.

A beruházások országos összehasonlításban is szépen beindultak. Milyen területeken?

2021-ben a megyei beruházások volumene 43 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest, ez részben Veszprém Európa Kulturális Fővárosa címhez, valamint a Modern Városok Programhoz kötődő beruházásoknak köszönhető, de a korszerű feldolgozóipari beruházások is reménykeltőek. Jelentős beruházás a Veszprémet körülvevő útgyűrű teljes felújítása, a balatonalmádi és csopaki kereszteződés alul-, felüljárói, valamint az uszoda és jégcsarnok építése mellett a kulturális fővárosprogram elemei. A beruházásokhoz csatlakozik az érsekség szinte teljes felújítása, a veszprémi vár új köntösben várja a 2023. évi rendezvénysorozatot.

Emellett van innováció is?

A Pannon Egyetem igazi régiós kutatás-fejlesztési központtá vált, és jelentős hatást gyakorol az északnyugat-magyarországi térség gazdasági szereplőire, kiterjedt kapcsolatai a vállalkozási szférával egyre bővülnek, és ez érezhető az ipari környezetben megjelenő K+F tevékenységet folytató vállalatkörben. Veszprém egyre inkább törekszik egy innovációs szerepkörre, és ehhez a háttér-vállalkozások egyre intenzívebb, automatizálással, jármű- és elektronikaipari K+F-fel összefüggő tevékenysége a bizonyíték. A Modern Városok Program nyomán rövidesen átadnak egy új, piacorientált innovációs szakképzési képzőközpontot, ami technikai hátterével lökést adhat a szakképzésnek.

Hogy lehet a jól menő szomszédokkal versenyezni?

Veszprém megye az ipari tömegtermelésben nem versenyezhet az észak-dunántúli megyékkel. Ugyanakkor jelentős, a K+F tevékenységben élenjáró vállalatkör alakult ki, és egyre fejlődik, erősödik. Ezek a tevékenységek egyre több képzett és újító erővel bíró fiatal munkaerőt keresnek. A szakképzés és felsőfokú oktatás ehhez megfelelő hátteret nyújt. A részben az északi Balaton-parthoz kötődő vendéglátás az országban talán a legerősebb vidéki centrum. Itt a képzés, továbbképzés, átképzés segíthet a munkaerőgondok enyhítésében, valamint korszerűbb technológiák beépítése a munkafolyamatokba, csökkentheti a közvetlen kézi munkaerőigényt. Veszprém megye készen áll a jövő kihívásaira.