A baranyai falu kitette a megtelt táblát, Szalatnakra már csak születni lehet

Szalatnak Megtelt!

– jelentette be egy Facebook-posztban szerdán a baranyai község önkormányzata.

„A hétvégén elkelt az utolsó eladó szalatnaki ház, tudomásunk szerint nincsen több eladó. Az az érdekes, hogy az elmúlt két évben nemcsak körülbelül közel 40 állandó lakóval lettünk többen, de sok külföldi állampolgár is vett a településen házat”

– tették hozzá.

A bejelentés több okból különleges. A magyar településekre, különösen a nagyobbakra, de a falvakra is, évtizedek óta az a jellemző, hogy a népesség fogy, és a hosszú távú demográfiai romlást tovább súlyosbította a pandémia.

Ráadásul Baranyát a dunántúli megyék többségétől eltérően nem az ország dinamikusan fejlődő, hanem a lecsúszó régiói között emlegetik. A KSH Fókuszban a megyék kiadványának legfrissebb összesítése szerint ebben a déli határmegyében a legkisebb az egy főre eső ipari termelés az országban, mélyen átlag alatti a beruházási aktivitás, és a népesség fogyása a tavalyi pandémiaévben egyharmadával haladta meg a 2020. évit, miközben országosan alig több mint egynegyed volt a növekedés.

A poszt említette 40 fős népességváltozás nagy településen legfeljebb csak a pozitív előjele miatt keltené fel a figyelmet, Szalatnak esetében azonban tudni kell, hogy alig másfél évvel ezelőtt összesen 271-en éltek itt. Azaz forradalmi változásról van szó, ez a forradalom azonban egyelőre hely híján lezárult, Szalatnakra már csak születni lehet.

A falu – és más, szintén nagy vonzerejű kelet-mecseki települések – titka nem az, hogy ipari parkot hoztak létre, vagy egy-két nagyobb vállalkozás hozzájuk települt. Hanem a kellemes és romlatlannak megtartott környezet, a vidékfejlesztés és a családtámogatás, sőt a külföldi betelepülők érdeklődése, ami Baranya egyes kisrégióiban nem is teljesen új keletű és töretlen. 

A titok másik része, hogy a vonzerejüket növelni képes falvaknak nem nagyberuházásokra van szükségük, hanem az életminőséget javító kisebbekre, amelyeket azonban helyben kell előkészíteni. Ebben a tekintetben például a szalatnakiak jól sáfárkodtak, nem tévesztve szem elől az alapcélt: úgy kell kényelmesebbé tenni a helybeliek életét, hogy közben ne vesszen el semmi, ami egy faluban szép: azaz nem kis városokat kell létrehozni, hanem a falut élhetővé tenni.

Lássuk, miben gondolkodtak és gondolkodnak a szalatnakiak – nem világmegváltó dolgokban. Úgy, ahogy van, érdemes idézni az önkormányzat posztját:

„Tudomásunk van működő új egyesületről, tervezett falusi vendéglátóhely kialakításáról, permakultúrás gazdálkodás elkezdéséről és még sok olyan dologról, amiről korábban álmodni sem mertünk. Egyre többször csodálkozunk rá arra, hogy nem ismerjük egymást, ami természetesen szükséges és fontos a település jövőjét tekintve. Az elmúlt három hónapban három városból kiköltözni vágyó család kezdte meg ingatlanja felújítását. Egyre nagyobb az igény külföldi lakóink körében arra, hogy szelíd turisztikai vonatkozású övezet legyünk. Az önkormányzat dolgozói gőzerővel dolgoznak azon, hogy a falu jövőbeli potenciálját kialakítsák a megváltozott világban. A régi, hagyományos falusi gyakorlatot átszínezzük a mostani elvárások szerint, hogy minden megmaradjon, amiért valaki a vidéki életet választja, de jöjjenek olyan dolgok is hozzá, ami alapkövetelmény a mai világban. Hamarosan új központunk lesz, új, klimatizált vasúti megálló, új buszmegálló, és a legjobb hír az, hogy a Magyar Közút mérnökségvezetője el tudna képzelni egy teljesen új útburkolatot Kárásztól Szalatnakig, de akár Köblényig is. Most a Telecom, régebben a Tarr Kft., új optikai kábelt létesített/létesít – mert az erős wifi és a gyors internet alapkövetelmény. Fontos megjegyezni, hogy innét kezdve az ingatlanárak is felfelé fognak menni, ezért ha valakinek nem kihasznált üres lakóingatlanja van még esetleg, bátorítjuk, hogy adja el, mert ú gy tudunk még jobban növekedni, ha azok is fel lesznek újítva. Tervezzük, hogy megkeressük új lakóinkat, és mindenkiről írunk pár soros bemutatkozást ide vagy a következő hírlevélbe.”

A Kelet-Mecsek egyébként egyáltalán nem unalmasabb hely, mint egy város, tele van történetekkel, és a médiajelenléttel sem állnak hadilábon, amint ezt a Budáról ide költözött polgármester, Gulácsi Erika is tanúsíthatja. A szalatnaki uborkatermesztőket például a Vatikán volt főkertésze – szintén baranyai beköltöző – oktatja.