A festészettől eltanácsolt Csontváry – Aukción a magyar művészettörténet leghíresebb levelezése

A patikussegédként dolgozó Csontváry Kosztka Tivadar első levelében tanácsot kér a kor ünnepelt festőjétől, Keleti Gusztávtól, aki válaszában gyerekrajzoknak titulálja vázlatait. Szerencsére Csontváry nem keseredik el, sőt még eltökéltebben vág neki, hogy a már ekkor kirajzolódó festészeti elképzeléseit megvalósítsa.

Az öt levél és a fennmaradt egy válaszlevél piszkozata a Csontváry-hagyaték megmentőjeként ismert Gerlóczy Gedeon gyűjteményéből kerül árverésre 36 millió forint kikiáltási áron.  

Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) a magyar festészet egyik legkülönösebb egyénisége, egy vénycédula hátuljára rajzolta meg élete első rajzát egy ökrös szekérről 1880. október 13-án, 27 évesen. A patikavezető biztatta, hogy festőnek született, ekkor Csontvári hangot hallott (iglói szózat):

Te leszel a világ legnagyobb napútfestője.

Nem sokkal ezután írta meg leveleit a Mintarajziskola igazgatójának, a neves festő Keleti Gusztávnak. A Keleti vezetésével 1871 októberében megnyitott műintézmény megkeresése kézenfekvő megoldásnak tűnt, mivel az intézmény elsődleges feladata rajztanárok képzése és tehetséges ifjak tanulmányainak biztosítása volt.

Első levelében megvallja Keletinek tapasztalatlanságát, és vázlatokat is küld neki. Csontváry második levelével meg sem várja az igazgató válaszát, újra tollat ragad, újabb rajzokat küld, s megkérdezi, hol szerezheti be a festéshez szükséges anyagokat. Keleti, aki nem kimondottan kedvelte az önjelölt festőket, első válaszában elutasító modorban óva inti Csontváryt a dilettantizmustól, és tanácsok helyett inkább egy helyi rajztanár felkeresését javasolja neki. Keleti levele azonban épp a várttal ellentétes reakciót váltott ki Csontváryból, aki csak még eltökéltebb lett, hogy festő legyen.

1881 húsvétján 56 forinttal a zsebében már a Vatikánban tanulmányozta Raffaello életművét.

Visszatérte után a pénzügyi háttér megteremtésére saját gyógyszertárat nyitott, a későbbiekben annak a bevételeiből tanult és utazott.

Festészetet csak 41 éves korától tanult, többek között Hollósy Simon müncheni festőiskolájában. Utazott és festett. 

Halála után műtermének berendezését és festményeit árverésre bocsátották. Hagyatéka elveszett volna, ha a két világháború közötti modern építészet egyik meghatározó alakja, Gerlóczy Gedeon 1919 októberében, műterem után kutatva, nem téved be a Hadik-palotába, ahol éppen Csontváry régi műtermét lomtalanították. Az értéktelennek ítélt műveket el akarták tüzelni, a nagy méretű feltekert vásznakat a fuvarosoknak szánták szekérponyvának. Gerlóczy azonnal felismerte, hogy milyen kincset talált, és megvette a hagyatékot, valószínűleg ekkor jutott hozzá a levelekhez is. A ma már felbecsülhetetlen értéket képviselő 42 festményt Galamb utcai lakásában őrizte több mint ötven évig. Az 1930-as években két jelentős kiállítást is szervezett, majd 1945 után munkahelyén, a Képzőművészeti Főiskolán is kiállította a vásznakat. 

Kereskedelmi forgalomba alig néhány Csontváry-festmény került eddig, és mind rekord leütési áron kelt el.

Emiatt is igazi művészettörténeti szenzációnak számít a levelek aukciója, jó eséllyel meg is dönthetik az autográf papírrégiségek eddigi rekordját, amelyet 36 millió forinttal egy a költő által dedikált Petőfi-kötet tart.

Az árverésen a Csontváry-leveleken kívül négy grafika is aukcióra kerül a második világháború alatt szinte teljesen megsemmisült Gerlóczy-gyűjteményből.