Műtárgyakba menekülnek az infláció elől a magyarok – tolongás volt a szezonnyitó aukción

Minden eddiginél magasabb számban jelentkeztek be online licitálók, de a terembe is pótszékeket kellett betenni, azaz az inflációs környezetben erős érdeklődés mutatkozott a festmények iránt. A hosszú licitharcokat, magas leütéseket nemcsak taps követte, hanem számosan videózták is a telefonjukkal a tétel árverezését. A galéria a szokásos klasszikus és modern festményeket vitte kalapács alá, és novemberben jelentkezik majd az első kortárs művészeti aukciójával, amelyről egyelőre annyit lehet tudni, hogy ikonikus műveket hoz ki a kortárs másodlagos piacra. 

Legmagasabb áron, 85 millió forintért Czóbel Béla Párizsi Szajna-part című festménye kelt el, az életmű egyik legjelentősebb darabja, szerepelt az 1958-as Velencei Biennálé magyar kiállításán is. Elkészülte után a kor egyik legjelentősebb gyűjteményébe került, a sírkövekből meggazdagodott Szilágyi Sándor kollekciójába, aki arról volt híres, hogy mindig fő művekre vadászott. A kép Czóbel két világháború közötti, érett periódusának összefoglaló, szintetizáló, múzeumi rangú alkotása, leütési ára a becsértékével megegyező. Az aukciós anyagban Czóbel feleségének, Modok Máriának is szerepelt két csendélete, az egyikre nem volt vevő, a másik kikiáltási ára környékén kelt el, pedig a házaspár közös kiállítása tavaly volt látható Szentendrén, és Modok képeire érdemes figyelni, mert ahogy a műkereskedelemben mondani szokták, bőven van bennük tartalék. Czóbel aukciós rekordja egyébként 90 millió forint, ez az ár is egy Kieselbach aukción született 2021 decemberében. 

Alkotói életműrekordot most két festő ért el. Klie Zoltán Fantasztikus táj című 1935-ös festménye 80 millió forintért kelt el, a művész korábbi rekordára 50 millió forint volt, a Kieselbach Galéria májusi árverésén ütötték le ennyiért egy festményét. Kontuly Béla 1930-as évek elején festett, Téli Duna-part című alkotása 75 millióért kelt el.

A Kieselbach Galéria őszi árverésére összesen 27 műalkotás érkezett Alexander Brody hagyatékából. Az idén tavasszal elhunyt legendás üzletember az egyik utolsó képviselője volt a két világháború közötti úri világnak. A 15 évesen Amerikába emigráló, majd a világ egyik legnagyobb reklámcégénél, a Young & Rubicamnél elnöki pozícióig jutó Brody – saját elbeszélése szerint – leginkább kapcsolatokat és barátságokat gyűjtött: uzsonnázott Einsteinnel, ebédelt Greta Garbóval, teniszezett Grace Kellyvel, majd az 1990-es évek elején hazatérve a hazai kulturális élet egyik központi, mindenki által kedvelt alakjává vált. Könyveket írt, folyóiratokat adott ki, díjakat alapított, és mellette műgyűjtőként is jelentős értéket teremtett. ( Az Alibi hat hónapra című tematikus könyvsorozat 26. és egyben utolsó kötete, az Alexander Brody emlékezete novemberben jelenik meg.)

A Brody hagyatékából származó képek közül Batthyány Gyula Nagyvárosi hölgyek (1935) című képe 22 millióért, az  Elegáns úr portréja (1933) pedig 9,5 millió forintért, a kelt el. A 22 milliós kikiáltási ár után 34 millióért kelt el Aba-Novák Szolnoki vásárban című festménye. Patkó Károly Patakparton című műve 32 millió forintról indulva kelt el 40 millióért, Bene Géza Csendélet perspektívákkal című festménye pedig 26 millióról 34 millióig jutott. Egry József Szigonyvető című műve 30 millióért, Perlrott-Csaba Vilmos Párizsi utcája 18 millióért kelt el, nem sokkal mögötte maradt el 17 millió forintos leütéssel Tihanyi Lajos nagybányai utcaképe 1907-ből.

Volt kereslet a papíralapú munkákra, grafikákra is, Rippl-Rónai rajzai 1,6 és 1,4 millió forintos árakon mentek, egy Vaszary-rajzért 1,4 millió forintot adtak. 

Kieselbach Tamás szerint az árverés sikere azt mutatja, hogy a megszorítások és az infláció ellenére az embereknek továbbra is bizalmuk van a műtárgyakban, és sokan tartják jó befektetésnek a műtárgypiacot. Egyre több viszont az online licitáló, az online tér új generációs és piaci dimenziókat nyitott: sokkal több a külföldi érdeklődő, és online sokkal bátrabban mernek licitálni az aukción részt vevők.