Koreai kortársak: filozofikus és dekoratív befektetési darabok a Makláry-galériában

Koreai művészek alkotásait mutatja be a Makláry Fine Arts. A nemzetközi műtárgypiacon egyre nagyobb szerepet kap az ázsiai színtér, a kortárs aukciók piacán a legnagyobb forgalom Kínában zajlik, és az amerikai és európai árveréseken is a legmagasabb árkategóriában az ázsiai gyűjtők generálják a forgalom döntő részét.

A Makláry-galéria kiállításán szereplő dél-koreai alkotók a globális színtéren is nevet szereztek maguknak. Kuriózumnak számító munkáik a budapesti tárlattal egy időben a londoni HOFA Galériában, a velencei biennálé kísérőrendezvényén, a velencei Palazzo Contarini Polignacban és az antwenperi Leonhard’s Galériában láthatók. 

A művészek különböző korosztályokat képviselnek, de közösek a törekvéseik abban, hogy művészetükkel tudatosan utalnak koreai örökségükre: a kézműves hagyományokra és a kelet-ázsiai filozófiai gondolkodásmódra egyaránt. A Harmony of Korea című kiállítást az eredeti tervek szerint a budapesti koreai nagykövet nyitotta volna meg, végül haza kellett utaznia.

A hat kortárs művész mindegyikének fontos a koreai identitás, miközben mégis korszerűek és modernek maradnak. A Dél-Koreában érvényben lévő szabályozás szerint az építési költségek 1 százalékát kortárs művészeti alkotásokra kell fordítani, s általában nem festményt, hanem szobrot vásárolnak ebből az összegből. 

A felhőkarcolók, irodaházak és lakóházak közös fogadóterét és a köztereket kortárs szobrokkal díszítik. Lim Dong-Lak szobrászművész monumentális kültéri szobrai azonban nemcsak lakóhelyén, Puszanban láthatók, hanem többek között Párizsban, a Défense negyedben is több köztéri szobrát állították fel. Lim Dong-Lak számítógépes technikát is felhasználó fémszobrai tudatosan utalnak a „jin-jang” és a „középső út” kelet-ázsiai gondolataira. A műkereskedelmi méretben készült alkotásai 30 ezer euró körüli árakon forognak.

Kwang Young Chun a hagyományos keleti orvosi szobák gyerekkori emlékeiből nyerte inspirációját, ahol a mennyezetre függesztett, kínai feliratos orvosságoszacskókon csüngtek a gyógyszerek. Művészetében kis háromszögformákat csomagol feliratos hanji papírba, és ezeket tekinti képei építőelemeinek. Így hoz létre változatos és izgalmas, térbe kinyúló felületeket, amelyek a budapesti tárlattal párhuzamosan a velencei Palazzo Contarini Polignacban vannak kiállítva. 

Suh Jeong Min számára a mások által kézzel teleírt papírok személyes érintése és azok „bedolgozása” a lényeg. A közös örökség ugyan már elvesztette jelentését (hiszen nem tudjuk elolvasni a feltekert papírhengerekbe ragasztott szövegeket), de esztétikai síkon érzékeljük jelenlétüket. A művész nagyobb méretű, 180-szor 130 centiméteres munkáinak az ára a 35-40 ezer eurót is elérheti, a francia és a belga piacon nagyon népszerű művész. 

Ugyanezzel a papírtekerős technikával dolgozik Ilhwa Kim is, de a nála megjelenő tekercsek a képekre applikálva sokkal organikusabbak: egy szilárd négyzetes tartóegységre lazán vannak feltekerve a művésznő által organikus festékekkel készített további hanjirétegek. Ezeket az egységeket „magoknak” nevezi, és ezekből építi fel kavargó, hullámzó, színes képeit.

Chae Sung-Pil festményei olyan témákat hordoznak, mint például visszatérés a természethez, és olyan világot jelenítenek meg, amely a történelemben horgonyoz, de egyidejűleg időtlen és univerzális is.

Hur Kyung-Ae, a Párizsban élő fiatal festő volt a Makláry-galéria első koreai művésze. 2011-ben ismerkedtek meg egy párizsi lakástárlaton a budapesti galériással, aki Hur akkori ezereurós árát tízezer euró köré tornázta fel a 30-szor 40 centiméteres képek esetében, mert a nagyobb méretű munkák ára a 20 ezer eurót is elérheti. 

Makláry Kálmán azt mondja, akármilyen vásáron szerepeltette a festőművész munkáit, gyakorlatilag mindig eladta a teljes standot. A 2014-es brüsszeli Brafán Hur Kyung-Ae 62 képét adta el a vásár ideje alatt, s ő az a koreai művész, aki a magyar gyűjtők számára is a legérthetőbbnek bizonyult. Makláry szerint ennek az az oka, hogy Hur ugyanazt a dekonstrukciót hajtja végre alkotás közben, mint a galéria legfontosabb művészei, Hantai Simon és Reigl Judit. A vastag rétegben felhordott festéket kaparja vissza képein, bontja le és építi újra, ezáltal megjelenítve a rejtett rétegeket. A koreai kortárs művek árszintje magasabb a hazaiaknál, de befektetésként is megállják a helyüket a nemzetközi piacokon.