Világsztár a Kieselbach Galériában – Vera Molnar

Molnar a magyar kortárs képzőművészet Párizsba emigrált absztrakt festőinek egyik legismertebb képviselője, Hantai Simonhoz vagy Reigl Judithoz hasonlóan. Tavaly a 99 éves művésznő még a Témák és variációkon dolgozott, ami több mint 1,2 millió dolláros áron kelt el a Sotheby’snél (NFT, 420 millió forint). A Kieselbach Galéria századik születésnapjára időzítette volna a munkássága előtt tisztelgő kiállítását, de sajnálatos módon Molnar nem töltötte be 100. életévét, 2023 decemberében elhunyt Párizsban. Ebben is hű maradt kísérletezésének egyik alaptételéhez, az „1% rendetlenség”-hez, ahhoz az 1 százalékhoz, ami a 100 százalék kerek unalmával szemben számára az esztétikai élmény kulcsát jelentette. 

Vera Molnar munkássága

Életének 99 éve alatt Vera Molnar nem kereste a galériák kegyeit, alkotott és tanított a párizsi Sorbonne Egyetemen. Mégis olyan életművet hozott létre párizsi műtermében, amely a számítógépes művészet nemzetközi úttörőjévé avatta. Nemcsak a geometrikus absztrakt festészet rajongói lelkesednek alkotásaiért, hanem a tech korszak új gyűjtői, többek között Bill Gates. 

„A logika és az érzékelés legelemibb alapjait vizsgáló művészete ma aktuálisabb, mint valaha, hiszen ő már hatvan évvel ezelőtt is az algoritmusok esztétikáját kutatta. Azokét az algoritmusokét, amelyek mai online életünk felett zsarnoki módon uralkodnak” – mondta a kiállítás kurátora, Rieder Gábor művészettörténész. Molnar rendíthetetlen etikai tartással, kifogyhatatlan alkotókedvvel és szenvedélyes kíváncsisággal létrehozott életműve a robbanásszerű népszerűség kapujában áll. A Kieselbach Galéria kiállítása nagy gyűjtőjének, Offenbächer Ferencnek a kollekciójából válogat. A művésznő munkásságát közel két évtizede nyomon követő Offenbächer a művek geometrikus szigoron is átütő érzelmi karakterét hangsúlyozta: „Vera abban különbözik a komputerművészet szintén 60-as években induló, másik négy-öt úttörőjétől, hogy a színekkel és a formákkal emocionálisan is képes hatni a nézőre.”

Vera Molnar analitikus művészetét rendszerint a geometrikus absztrakció nagy 20. századi hagyományához kötik, de ma már inkább a computer art és a generatív művészet úttörőjeként tartjuk számon. „Úgy tűnik, a négyzet, ez a csoda, egyszerűsége folytán képes biztosítani a vizuális észlelés alapfeltételeit – s ezen áll vagy bukik minden esztétikai élvezetet” – írta egy helyen. Máshol pedig: „Engem nem érdekelt semmi más, csak a legegyszerűbb forma, a négyzet.” Már akkor algoritmusokkal dolgozott, amikor számítógépe még csak a képzeletében élt, de 1968-tól már igazi komputereken futtatta programjait. Bár ötvenkét éves koráig egyéni kiállításon nem szerepelt, olyan világsztár barátok ismerték el forradalmi munkásságát, mint Francois Morellet, Max Bill vagy Victor Vasarely. 

A Kieselbach Galéria kiállítása a gazdag életműn keresztmetszetét mutatja be a korai olajképektől kezdve a vázlatokon és számítógépes műveken át a kései korszak nagy méretű festményeiig. Érdemes igyekezni, mert csak február 18-ig láthatók a művek. A párizsi Pompidou-ban azonban szeptemberig látható a Vera Molnar 100 című kiállítás.

Vera Molnar a művészeti piacon

Ötven évvel ezelőtt a művészeti világ még nem volt kész arra, hogy olyan alkotásokat elfogadjon, amelyeknek alkotói folyamataiba gépeket integráltak. Vera Molnar sem kapott ekkor még nagy figyelmet, életművével megelőzte korát. Ne felejtsük el, hogy az általunk ismert digitális művészet csak három éve van jelen a művészeti piacon. Az 1990-es években, több mint 40 évnyi alkotás után azonban kezdtek elkelni Molnár Vera munkái, 2022-ben pedig már tökéletesen illeszkedtek korunk fő művészeti trendjeibe. 

Az első NFT létrehozása 2022-ben lehetővé tette Molnár számára, hogy megújítsa személyes aukciós rekordját a 2% of disorder in co-operation #01 című alkotásával, amely 138 600 dollárt ért a Sotheby’s által 2022 áprilisában szervezett Natively Digital 1.3: Generative Art eladásán. Eladási rekordját három hónappal később a londoni Phillipsben állította fel, amikor 120 700 dollárt fizettek a (Des)ordres című, 1974-es digitális nyomatsorozatáért.