A 2024. áprilistól novemberig látogatható kiállítás egy úgynevezett kontextualizáló anyag, amely egyszerre ad képet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által életre hívott gyűjteményről és arról a képzőművészeti közegről, amely a 60. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonjában bemutatkozó művészre, Nemes Mártonra hatott és munkásságának inspiráló hátteret ad. Kortársak, példaképek, hatások rajzolódnak ki és válnak közérthetővé a tárlat látogatói számára.
Az MNB kiállítása segít értelmezni és elhelyezni a térképen mindazt, ami a Giardiniben található Magyar Pavilonban megvalósul Nemes Márton képzőművész és Kopeczky Róna kurátor Techno Zen című anyagában. Maga a Techno Zen kiállítás egy nagyméretű, multiszenzoros installáció, amely audio-, vizuális és interaktív komponenseket tartalmaz. A mű a pop-art-utalásokat a technoszubkultúrával, a virtuális valósággal és a csúcstechnológiával ötvözi, és teljes mértékben kihasználja a Magyar Pavilon térbeli adottságait. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szervezésében megvalósuló kiállítás létrejöttét Fabényi Julia nemzeti biztos koordinálta, főtámogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
„A válogatás során fontos szempont volt a generációk közötti hatások, a hasonlóságok és a különbségek láthatóvá tétele. A kiállítás egyik fele a II. világháború utáni magyar festészet azon irányzatait mutatja be, melyek főként a második párizsi iskola, a tasizmus, valamint a hazai absztrakció két világháború közti irányzatainak hatására fejlődtek egy kulturálisan elszigetelt, politikai művészetirányítástól megbénított országban. Az 1960-as években induló neoavantgárd generáció a MNB gyűjtésének is egyik fókusza, emiatt is különleges alkotásokat tudnak bemutatni Velencében” – nyilatkozta Schneller János, a kiállítás kurátora.
„Több szempontból fontos és hasznos a Mozdulat – gesztus – jel című kiállítás. Egyrészt a Velencei Biennálé ideje alatt rengeteg ember látogat el a városba, a világ minden tájáról érkeznek nemcsak a kortárs képzőművészet iránt érdeklődők, hanem a nemzetközi színtéren befolyásos múzeumi szakemberek, akadémikusok, döntéshozók és műgyűjtők is – nyilatkozta Hamvai Kinga, az MNB Art and Culture vezetője. – A biennálé hét hónapos nyitva tartása alatt nemcsak a Giardiniben és az Arsenaléban található nemzeti pavilonokban valósulnak meg kiállítások, hanem úgynevezett szatellittárlatok is láthatók különböző külső helyszíneken, varázslatos velencei palazzókban, és ezeket hasonlóan sokan látogatják.
A közelmúltban kezdődött a gyűjtemény megismertetésének időszaka, azaz a háború utáni és kortárs magyar művészek széles körű bemutatása.
Az MNB Arts and Culture a magyar kurátorok bevonásával készült saját kiállításokat szervez, a kollekció és a magyar művészet nemzetközi kanonizációja érdekében.
Az idén százéves jubileumát ünneplő Magyar Nemzeti Bank gyűjteményét az MNB Arts and Culture gondozza, célja a nagyközönség számára széles körben megismerhetővé, a szakma számára pedig kutathatóvá és feldolgozhatóvá tenni az anyagot mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren. A műveket digitálisan is hozzáférhetővé tették, emellett kiemelten kezelik, hogy a gyűjtemény anyagát időről időre tematikus kiállításokon mutassák be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.