Pireusz lesz a kapocs Görögország és Kína között

„Nem csak két ország, de két kultúra közötti együttműködés alapjait vetjük meg” – jelentette ki Hszi Csin-ping a Kínai Népköztársaság elnöke kétnapos görögországi látogatása kezdetén Prokopisz Pavlopulosz görög köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésén, amit az ERT görög állami tévécsatorna is közvetített. A kínai elnök Kiriákosz Micotákisz miniszterelnökkel folytatott politikai és gazdasági tárgyalásait követően a delegációk számos kereskedelmi, energiaipari és pénzügyi megállapodást írtak alá. „Új együttműködési utakat nyitottunk meg 16 megállapodás megkötésével” – mondta a görög miniszterelnök. „Kína és Görögország egyaránt egy reformfolyamat kellős közepén tart és mindkét nép az együttműködés erősítésében érdekelt” – tette hozzá.

„Pireusz kikötője lesz a kínai sárkány feje” – nyilatkozta Hszi Csin-ping az athéni Kathimerini lapnak adott interjúban.

Európa hatodik legnagyobb konténerkikötőjét már 2009 óta 35 éves koncesszió keretében üzemeltető kínai COSCO (China Ocean Shipping Company) görögországi leányvállalata. A COSCO eddig 800 millió eurót fektetett a kikötői létesítmények modernizálásába. A pireuszi kikötő forgalma ennek köszönhetően a 2010-es 880 ezer TEU konténeregységről 2018-ra 4,9 millióra nőtt, a második legnagyobbra földközi-tengeri kikötők sorában.

Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök múlt heti sanghaji látogatásán reményét fejezte ki, hogy Pireusz kikötője a COSCO beruházásainak köszönhetően Európa legnagyobb konténerkikötőjévé válhat. A hétfőn létrejött megállapodás szerint további 600 millió eurót tervez a fejlesztésbe invesztálni. A COSCO 2016-ban a kikötő 51 százalékos tulajdonrészét is megvásárolta. Az új fejlesztési beruházásaival a COSCO további 16 százalékos részesedés megvásárlására is jogosultságot szerez. Az EIB európai fejlesztési bank hétfőn jelentette be, hogy 140 millió eurós hitellel támogatja a COSCO kikötői beruházását Pireuszban.

Adonisz Georgiadisz fejlesztési és beruházási miniszter a kínai Hszinhua hírügynökségnek adott interjúban rámutatott, hogy Kína az adósságválság idején mindvégig támogatta Görögországot és az egyik legnagyobb befektetőjévé lépett elő az utóbbi években. Hangsúlyozta, hogy a jelentős kikötői beruházás mellett számos megújítható energiaipari, logisztikai és infrastrukturális beruházásról megállapodás született a két ország között.

„Amennyiben mindent végre is hajtunk ami aláírtunk, a két ország között még szorosabbra fonódik majd az együttműködés. Nagyon optimista vagyok a görög-kínai kapcsolatok jövőjét illetően. Görögország sokkal jobb helyzetben van mint tíz éve volt és ez kínai partnereinkkel együtt csak még jobb lesz” – fogalmazott a görög fejlesztési és beruházási miniszter.

A kínai kereskedelmi minisztérium adatai szerint a görög-kínai kétoldalú kereskedelmi forgalom 2018-ban 7,06 milliárd dollár volt, az idei első kilenc hónapban pedig 6,35 milliárd dollár, 21,4 százalékkal magasabb a tavalyinál. Kína görögországi beruházásai már meghaladják a kétmilliárd dollárt és közvetlenül több mint háromezer munkahelyet teremtettek. Görögországi statisztikák szerint a kínai beruházások elsősorban a infrastrukturális, energiaipari és ingatlanfejlesztési projektekre összpontosulnak.