A politikai és gazdasági élet színe-java keresi az emberiség előtt álló legfontosabb problémákra adandó válaszokat a Világgazdasági Fórum (WEF) idei, mától péntekig tartó eseménysorozatán, amelynek a svájci luxus üdülőhely, Davos ad otthont.
Jelképesnek is tekinthető, hogy a 300 kilométer hosszú pályakomplexummal rendelkező síparadicsomban a felvonók ötöde nem üzemel, napközben a hőmérséklet az ilyenkor jellemző mínuszok helyett fagypont felett alakul, s a napi csúcs péntekre már eléri a 6 Celsius fokot.
Mindez a csúcsra szokásosan kiadott globális kockázat jelentés fő alapvetéseit is igazolja, miszerint az öt legfontosabb rizikófaktor közül már négy kapcsolódik szervesen a globális felmelegedéshez, ami a Davosba ellátogató Donald Trump amerikai elnök szerint nem több úri huncutságnál.
Kétségtelen, hogy Trump látogatása emeli az idei Davos fényét, ám az elnököt és a népes amerikai küldöttséget korántsem a klímacélok elérése feletti merengés foglalkoztatja majd, ehelyett Washington magatartását a globális kereskedelmi kapcsolatok rendezésére, a technológiai szektor vezető amerikai cégeinek „példátlan” európai megadóztatásának elkerülésére tett erőfeszítések határozzák meg.
Trump tavaly a kormányzati leállás miatt mondta le davosi útját, viszont egy évvel korábban gyakorlatilag innen intézett hadüzenetet az Amerikát „kiszipolyozó” kínai kereskedelmi politika ellen, megágyazva világgazdaság teljesítményét az utóbbi két évben csökkentő vámháborúnak.
Szakértők szerint Trump az idén visszafogottabb lesz, egyrészt ki akarja élvezni a múlt héten aláírt és saját sikereként elkönyvelt első körös amerikai-kínai vámegyezmény feletti dicsőséget, másrészt nem kíván nyilvánosan konfrontálódni az iráni Kászim Szulejmáni tábornok kilövetése után kialakult, könnyen súlyos katonai konfliktussá fajuló helyzetben – írja felvezetőjében a Financial Times.
Trump az év eleji merénylet óta először ismertetheti személyesen az álláspontját az ügyben Angela Merkel német kancellárral és egyeztethet többi között Perdo Sánchez spanyol kormányfővel. Az érdemi ügyek ugyanis nem a plenáris és a szekciók ülésein kerülnek terítékre, hanem a háttérben folyó informális megbeszéléseken, ami a Davos igazi vonzerejét adja a mai napig.
Lesz sok hiányzó is, közülük a nyugdíjreformjához támogatást kereső Emmanuel Macron francia, valamint az újraválasztása utáni teendői miatt elfoglalt Justin Trudeau kanadai kormányfő. Az Európai Unióból való kilépés január végi kulcsdátumára készülő Boris Johnson pénzügyminiszterét, Sajid Javidot küldi maga helyett.
Trumpot az ukrán segélyek jogtalan visszatartása miatt ellene indított és az alkotmányos elmozdítását célzó folyamat sem tudja visszatartani a svájci kiruccanástól, jóllehet szinte valamennyi érintett témakörben számos bírálattal lesz kénytelen szembesülni.
Az üzleti szféra és a politikusok az ő számlájára írják a világgazdasági növekedés ütemvesztését, a kereskedelmi háborúban elszenvedett veszteségekért is őt teszik felelőssé, ahogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is e tényezőt nevezi meg a lassulás fő okaként, s emiatt redukálja az idei évre szóló bővülési kilátásait.
A WEF-re kiadott prognózis-frissítésében az IMF az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 3,3 százalékra csökkentette a tavaly októberi 3,4 százalékról, a 2021-es növekedési előrejelzését pedig 0,2 százalékponttal vette alacsonyabbra, 3,4 százalékra. A 2018-as világgazdasági növekedés 3,6 százalékos volt.
Az MTI összefoglalója szerint a fejlett, iparosodott országokban a 2018-as 2,2 százalék és a tavalyi 1,7 százalék után az idén és jövőre egyaránt 1,6 százalékos GDP-növekedést vár az IMF. Az októberihez képest az idei előrejelzést 0,1 százalékkal lefelé módosította, a 2021-est pedig változatlanul hagyta a mostani prognózis.
A testület prognózisában rámutat, hogy megjelentek a mélypont közeledtére utaló makrogazdasági jelek is, a fordulat jórészt a jegybankok növekedésösztönző laza monetáris politikájának köszönhető. A Valuatalap becslése szerint a 2019-es globális növekedés és a 2020-as növekedési előrejelzés a jegybanki ösztönzők nélkül 0,5 százalékponttal lenne alacsonyabb.
A jubileumi, ötvenedik Davosra lelátogató topmenedzsereknek – köztük Satya Nadella Microsoft, Sundar Pichai Google elnöknek és Sheryl Sandberg Facebook alelnöknek – a klímavédelem területén elvárható felelős vállalatvezetői magatartásról és a fenntartható fejlődés érdekében tett lépésekről kell számot adniuk, természetesen az adatvédelemre fókuszáló kérdések mellett.
Klaus Schwab, az idén ötvenedik évfordulóját ünneplő WEF életre hívója a deglobalizációtól a negyedik ipari forradalomig vezető utat állította az idei programsorozat középpontjában, ám az elmélet helyett várhatóan gyakorlati kérdésekre fog fókuszálni a globális elit. Főként a klímaaktivisták szorításában, akiket Greta Thunberg képvisel a fórumon.
Nyilván sokak arcáról leolvad a mosoly, amikor kifejti nézeteit az elvesztegetett, illetve ellopott évtizedekről és javaslatot tesz a fosszilis energiaforrások mielőbbi kiváltására, használatuk korlátozásra vagy betiltására. Ebben az etikus magatartást nyíltan felvállaló befektetők, közte a Blackrock alapkezelő is támogatják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.