Van oltóanyag, mégsem használják

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerdán dönt a Moderna által kifejlesztett koronavírus elleni vakcina engedélyezéséről, így ez lehet az Európai Unióban engedélyezett második védőoltás. A cég a korábban tervezettnél 20 százalékkal több, legalább 600 millió adag előállítását ígéri az idén, de beruházások és hitelfelvétel segítségével a kapacitás akár egymilliárd adagra is bővülhet. Az EMA december 21-én engedélyezte az amerikai Pfizer gyógyszergyár és a német BioNTech által kifejlesztett vakcinát, amelyet a múlt hét óta alkalmaznak a tagállamokban, az oltás azonban nagyon lassan halad.

A német kormányt és az Európai Bizottságot is egyre több kritika éri a késlekedésért a vakcinák beszerzésében és felhasználásában. Az Európai Unióban alig pár százezer ember kapta meg a vakcinát, de még a legjobban álló Németország is messze elmarad a kitűzött céloktól: hétfőig 265 ezer embert oltottak be, miközben 1,3 millió adag vakcinával rendelkeztek.

Franciaországban még rosszabb a helyzet: a hét végéig alig pár száz, hétfőn néhány ezer ember kapta meg az oltást.

Olaszországban csupán 178 ezer embert, döntő többségében egészségügyi dolgozót oltottak be eddig, pedig 950 ezer adaggal ren­delkeznek, és tegnap megérkezett a Pfizer–BioNTech-oltóanyag újabb 470 ezer adagos szállítmánya. Lengyelországban az keltett bot­rányt, hogy soron kívül beoltatta magát több olyan közszereplő, aki erre nem lenne jogosult, köztük Leszek Miller európai parlamenti képviselő, volt kormányfő, valamint több színész. Az ügyben vizsgálat indul.

Hasonló a helyzet az Egyesült Államokban, ahol a szövetségi kormány által szétosztott 15 millió adag vakcina több mint kétharmadát még nem használták fel. Két szövetségi állam – New York és Florida – kormányzója ezért drasztikus lépésre szánta el magát, és pénzbüntetést, valamint a további ellátmány csökkentését helyezte kilátásba azoknak a kórházaknak, ahol nem oltanak elég gyorsan. New Yorkban Andrew Cuomo egy hetet adott a meglévő készletek felhasználására, ami különösen azért fontos, mert az államban is megjelent a koronavírus korábbinál sokkal fertőzőbb, angliai variánsa. Az önkormányzat kezelésében lévő kórházak mindössze a rendelkezésre álló oltások 31 százalékát használták fel, míg ez az arány 99 százalékos a magánkézben lévő egészségügyi intézményeknél. Az Egyesült Államokban részben az magyarázza a késlekedést, hogy nincsen egységes szövetségi egészségellátó rendszer, amely koordinálhatná a kampányt, a szövetségi kormányzat és Donald Trump pedig még mindig a novemberi elnökválasztással van elfoglalva, és az oltások szétosztása után minden további munkát a tagállamokra hagyott.

Ezzel szemben vannak olyan országok, ahol sikeres az oltási kampány: Izraelben, ahol hétfőn engedélyezték a Moderna vakcináját, a lakosság 14 százalékát beoltották, Bahreinben pedig ez az arány 3,5 százalék – az Egyesült Államokban viszont mindössze 1 százalék. Izrael­ben ennek ellenére péntektől ismét országos karantént vezetnek be, hogy megfékezzék a járvány harmadik hullámát.

Meghosszabbítják a korlátozásokat

A járvány megfékezése érdekében három héttel, január 31-ig meghosszabbították a december 16. óta érvényben lévő korlátozások hatályát Németországban. Zárva maradnak a boltok, iskolák és szolgáltatók. A Robert Koch Intézet tegnapi adatai szerint az országban 11 897 új fertőzést és 944 halálesetet jelentettek. Olaszországban a hónap közepéig hosszabbították meg a korlátozásokat, csak egészségügyi és munkavégzési okokból engedélyezik a közlekedést az ország különböző régiói között. Hétfőtől a középiskolákban 50 százalékos jelenléttel megkezdődik az oktatás. | VG

Címlapkép: AFP/Thomas SAMSON