Van oltóanyag, mégsem használják
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerdán dönt a Moderna által kifejlesztett koronavírus elleni vakcina engedélyezéséről, így ez lehet az Európai Unióban engedélyezett második védőoltás. A cég a korábban tervezettnél 20 százalékkal több, legalább 600 millió adag előállítását ígéri az idén, de beruházások és hitelfelvétel segítségével a kapacitás akár egymilliárd adagra is bővülhet. Az EMA december 21-én engedélyezte az amerikai Pfizer gyógyszergyár és a német BioNTech által kifejlesztett vakcinát, amelyet a múlt hét óta alkalmaznak a tagállamokban, az oltás azonban nagyon lassan halad.
A német kormányt és az Európai Bizottságot is egyre több kritika éri a késlekedésért a vakcinák beszerzésében és felhasználásában. Az Európai Unióban alig pár százezer ember kapta meg a vakcinát, de még a legjobban álló Németország is messze elmarad a kitűzött céloktól: hétfőig 265 ezer embert oltottak be, miközben 1,3 millió adag vakcinával rendelkeztek.
Franciaországban még rosszabb a helyzet: a hét végéig alig pár száz, hétfőn néhány ezer ember kapta meg az oltást.
Olaszországban csupán 178 ezer embert, döntő többségében egészségügyi dolgozót oltottak be eddig, pedig 950 ezer adaggal rendelkeznek, és tegnap megérkezett a Pfizer–BioNTech-oltóanyag újabb 470 ezer adagos szállítmánya. Lengyelországban az keltett botrányt, hogy soron kívül beoltatta magát több olyan közszereplő, aki erre nem lenne jogosult, köztük Leszek Miller európai parlamenti képviselő, volt kormányfő, valamint több színész. Az ügyben vizsgálat indul.
Hasonló a helyzet az Egyesült Államokban, ahol a szövetségi kormány által szétosztott 15 millió adag vakcina több mint kétharmadát még nem használták fel. Két szövetségi állam – New York és Florida – kormányzója ezért drasztikus lépésre szánta el magát, és pénzbüntetést, valamint a további ellátmány csökkentését helyezte kilátásba azoknak a kórházaknak, ahol nem oltanak elég gyorsan. New Yorkban Andrew Cuomo egy hetet adott a meglévő készletek felhasználására, ami különösen azért fontos, mert az államban is megjelent a koronavírus korábbinál sokkal fertőzőbb, angliai variánsa. Az önkormányzat kezelésében lévő kórházak mindössze a rendelkezésre álló oltások 31 százalékát használták fel, míg ez az arány 99 százalékos a magánkézben lévő egészségügyi intézményeknél. Az Egyesült Államokban részben az magyarázza a késlekedést, hogy nincsen egységes szövetségi egészségellátó rendszer, amely koordinálhatná a kampányt, a szövetségi kormányzat és Donald Trump pedig még mindig a novemberi elnökválasztással van elfoglalva, és az oltások szétosztása után minden további munkát a tagállamokra hagyott.
Ezzel szemben vannak olyan országok, ahol sikeres az oltási kampány: Izraelben, ahol hétfőn engedélyezték a Moderna vakcináját, a lakosság 14 százalékát beoltották, Bahreinben pedig ez az arány 3,5 százalék – az Egyesült Államokban viszont mindössze 1 százalék. Izraelben ennek ellenére péntektől ismét országos karantént vezetnek be, hogy megfékezzék a járvány harmadik hullámát.
Meghosszabbítják a korlátozásokat
A járvány megfékezése érdekében három héttel, január 31-ig meghosszabbították a december 16. óta érvényben lévő korlátozások hatályát Németországban. Zárva maradnak a boltok, iskolák és szolgáltatók. A Robert Koch Intézet tegnapi adatai szerint az országban 11 897 új fertőzést és 944 halálesetet jelentettek. Olaszországban a hónap közepéig hosszabbították meg a korlátozásokat, csak egészségügyi és munkavégzési okokból engedélyezik a közlekedést az ország különböző régiói között. Hétfőtől a középiskolákban 50 százalékos jelenléttel megkezdődik az oktatás. | VG
Címlapkép: AFP/Thomas SAMSON
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.