Ismét fellépett a munkaerőhiány Bács-Kiskunban

-Júniusi interjúnkban elnök úr reményét fejezte ki, hogy akár megúszhatjuk a recessziót. Miért nem sikerült?

-Igen, azt mondtam akkor: elégedettek lehetünk, ha a szakértői prognózisok szélső értékei között a zéró GDP változás körül teljesít a gazdaság.

Még nem tudhattuk, hogy a járvány és a korlátozások neheze még csak ősszel, aztán tavasszal jön.

Az akkori optimista várakozás az volt, hogy a gyengébb második, harmadik hullám miatt az ipari termelés és export hamarabb visszaáll, illetve a támogatási programok hatékonyan serkentik a beruházásokat. Azt gondolom, a rendkívül súlyos második hullámhoz képest sikeres volt a kormány válságkezelése, és itt hadd jegyezzem meg, ebben nagymértékben benne voltak a kamara javaslatai is. De a siker relatív. Jól érzékelhető más EU országokkal összehasonlítva az adatainkat.

A nemzetközi elemzők egyöntetűen a magyar gazdaság gyors helyreállását prognosztizálják, ami reményeink szerint idén be is következik.

Én is azt állítom viszont, hogy ezzel még nem nyugszik meg a világgazdaság. A nemzetközi kereskedelemben például szokatlan mértékben emelkednek az alapanyagárak a fémek, műanyagok esetében, és ez bizonyos területeken hiánnyal is együtt jár. A mikrocsiphiány az autóiparban okoz fennakadásokat.

-Az ipari termelés jobban visszaesett tavaly, mint országosan, vajon miért, és milyen területen? Aztán a tavaszhoz képest év végéig javult a helyzet. Idén is?

-Részletes adatok nincsenek még.

Az ipari termelés volumene hét százalékkal csökkent, a GDP öt százalékkal.

A járműgyártás a teljes iparhoz hasonló mértékben csökkent (91,9 százalékra). Ötödével nőtt viszont a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, és közel 10 százalékkal a gépek, gépi berendezéseké, az élelmiszeripar csökkenése pedig öt százalék alatt maradt. De az utóbbiak kompenzáló hatása a járműiparhoz mérten együttesen is alacsony.

Bács megyében az ipari teljesítmény kétharmadát adja a járműgyártás, amely termékeinek 93 százalékát exportálja.

Fontos szektor az élelmiszeripar is, ami a hazai ellátás mellett szintén az országos átlag felett, közel 50 százalékban exportál. A pandémiás helyzetben nehézségek jelentkeztek a nemzetközi szállítmányozásban is, ez is hatással volt a megyére. Erre az évre jóval kedvezőbb összesített adatokat várunk, de lehetnek jelentős különbségek egyes iparágak között. Az idei országos márciusi becslést már ismerjük, ez jelentős, 16 százalékos emelkedést mutat.

-Az egy főre eső beruházásban az országos 8. helyről a 11-ikre esett vissza a megye. Rossz jel?

-Nem látok ebben katasztrófát.

Néhány korábbi nagyobb ipari beruházás lezárult, az újabbak még folyamatban vannak.

Ha megnézzük a területi adatokat, akkor egy-egy nagyberuházás a számokat tekintve az élre repíthet egy megyét, a többiek között viszont nincs óriási különbség. Nálunk az a helyzet, hogy az egész megyében folyamatosak a fejlesztések, beruházások, és ami örvendetes: ebben sok hazai kis- és középvállalat (KKV) is részt vesz.

Kiemelkedő a kecskeméti térség, illetve jelentősen megnőtt az érdeklődés a kalocsai régió iránt, aminek nyilvánvaló oka a Paks 2 beruházás, illetve az új Duna-híd építése. Bács megye középső és déli részén is jó néhány nagyon kiváló és sikeres cég található, mutatva, hogy ott is lehet kiemelkedő eredménnyel fejlődni, de annak a területnek az érdekében még sokat kell dolgozni. Ebben a kamara is erőfeszítéseket tesz.

-A megye építőipara továbbra is hasít.

-Jó néhány kiváló, rendkívül innovatív építőipari cég van a megyénkben, amelyek az ipar, a lakásépítések, az infrastruktúra, a műemléki felújítások terepén és egyéb területeken a legjobbak közé tartoznak. Évek óta jellemző, hogy komoly megyén kívüli projekteket visznek, ami a megyei beruházások volumenében és az itt épített lakások számában nem jelenik meg, de az építőipar árbevételében igen.

-A fő szektorokat tekintve milyenek a kilábalás esélyei?

A járműgyártás dominanciája vitathatatlan. Komoly fejlesztések voltak és vannak folyamatban a digitalizált megoldások, akkumulátorok, vagy az elektromos járművek területén, a legkorszerűbb technológiákat célozzák. Ezek egyben a legpiacképesebb termékek is: ha a világpiaci kereslet élénkül, jó eséllyel tudnak bővülni. Az élelmiszeripar stratégiai iparág a megyében, a cégei szintén jelentős fejlesztéseket adtak át az elmúlt időszakban, biztosak a piacaik, sőt például paradicsom-feldolgozásban, ételízesítőkben, vagy libamájban piacvezetők.

A nagy vesztes a Dél-Alföldön is a turizmus, a vendéglátás, a szállodaipar.

Akik jól gazdálkodtak, volt tartalékuk és nem utolsó sorban tudtak élni a támogatott foglalkoztatási formákkal, vagy az újraindulást segítő forrásokkal, vissza tudnak állni egy jó pályára. Sajnos vannak vesztesek, sokan befejezték, feladták. Az jó hír viszont, hogy találnak munkahelyet más területeken: hallani, hogy szakácsok, pincérek mentek el gyári munkakörökbe.

Már újra a munkaerő hiánya kezd jelentkezni az ipar, kereskedelem több területén.

Érdekes jelenség a globális ipar átalakulása. Azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi cégek a beszerzési utak rövidítését kezdték el és keresik a beszállítókat nálunk is, a magyar KKV-knak is kínálva lehetőséget

Erre fel kell készülni minden szempontból: egyet említek, az egyetemi együttműködéseket.

Például Kecskeméten a Neumann János Egyetem anyagtechnológia, informatika, lézertechnológia, vagy gazdasági területeken komoly kompetenciákkal rendelkezik. Élvonalbeli termék, technológia fejlesztéssel, folyamatos innovációval és hozzá kapcsolódó marketinggel lehet sikereket elérni.

-Milyen állami szerepvállalásra lesz szükség?

-Folytatni kell a pénzügyi támogatási programokat, a digitális átállás és a nemzetközi piacokhoz jutást segítését. A kormányzat a kamarára nagymértékben építve jól működő rendszerét alakította ki a gazdaság fejlesztésének.Fontosak a tervezett infrastrukturális fejlesztések, a nehezebb helyzetben lévő térségek felzárkóztatása, a gazdaságfejlesztési zónák, illetve a kiemelt térségekre koncentrálás.

-Bács-Kiskunban kiemelkedően sok a kisvállalkozás, ők milyen állapotban vannak?

-A megyében a kettős könyvvitelt vezető cégek több, mint 90 százaléka KKV, ők foglalkoztatják a dolgozók 70 százalékát. A világszínvonalú technológiát alkalmazó KKV-k is részei ennek a szegmensnek, de jelentős számú a nagyon sérülékeny, igazán jó termékkel, technológiával nem rendelkező is. Valószínűleg közülük jó páran feladják, de biztos vagyok benne, hogy lesznek szép számmal nyertesek, akik erőt merítenek a nehéz helyzetből, előveszik az eddig tanultakat, tanácsot kérnek az egyetemi szakemberektől, vagy a tapasztalt kamarai kollégáktól.

Adócsökkentések: jövőre több mint 400 milliárd maradhat az adófizetőknél

Ugrásszerűen emelkedhetnek meg 2022-ben a büdzsé bevételei.