A kínai fellendülés a német exportot is hizlalja

A kivitel értéke 0,3 százalékkal nőtt májusban az előző hónaphoz képest, ami a tizenharmadik egymást követő havi növekedés. Az elemzők ugyanakkor jóval nagyobb, 0,6 százalékos bővülésre számítottak az áprilisi 0,2 százalékos emelkedés után. 

Ezzel szemben az import értéke áprilissal összevetve 3,4 százalékkal emelkedett, lényegesen meghaladva az elemzők által várt 0,4 százalékot, míg áprilisban 1,4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. 

Ezek a folyamatok a kereskedelmi többletet 12,3 milliárd euróra apasztották májusban, az áprilisi 15,2 és a márciusi 20,1 milliárdról. Az év során az export több mint 36 százalékkal nőtt, és májusra szinte visszatért a válság előtti szintre: értéke a 2020. februárihoz képest csupán 0,3 százalékkal maradt el, míg az importé 9,4 százalékkal magasabban állt annál – közölte a Destatis.

Elemzők szerint a német exportágazat tudta a legnagyobb hasznot húzni Kína és más ázsiai országok fellendüléséből. 

Az év első felében az Egyesült Államok maradt a legfontosabb exportcélpont, míg Kína lett a második legfontosabb, amely Franciaországtól vette át ezt a pozíciót. Idén májusban Németország 8,4 milliárd euró értékben exportált Kínába, ami 17,1 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz mérve. Az onnan származó import ugyanakkor 4,4 százalékkal, 10,3 milliárd euróra csökkent. A német kivitel az Egyesült Államokba 40,7 százalékkal, 9,1 milliárd euróra emelkedett, a német import pedig 32,6 százalékkal, 5,9 milliárd euróra nőtt. Mindez persze jóval elmarad az EU országaiba irányuló exporttól, amely májusban 43,3 százalékkal, 60,7 milliárd euróra, az onnan származó import pedig 38,1 százalékkal, 52,9 milliárd euróra nőtt.

Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza szerint Kína változó szerepét tükrözi az a tény is, hogy a kínai feldolgozóipari export értéke először haladta meg Németországét, és a globális piacokon is egyre inkább versenytársa kezd lenni. 

A német export fellendülésének további fontos piacai Lengyelország, Magyarország és Csehország voltak, amelyek soha nem látott szintre növelték részesedésüket a német kivitelben. 

Ugyanakkor a Brexit is rányomta bélyegét a német kereskedelemre: az Egyesült Királyság lekerült az öt legfontosabb kereskedelmi partner listájáról, miután a német vállalatok az első félévben többet exportáltak Ausztriába, mint az Egyesült Királyságba.

Ami a jövőt illeti, a megrendelési előjegyzések még mindig kiugróan magasak, azonban az ellátási láncok problémái miatt az ipar teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent áprilishoz képest, ezen belül a gépek és a járművek gyártása – mely az export egyik legnagyobb szegmensét adja – a legnagyobb mértékben, 3,4 százalékkal esett, a raktárkészletek a pedig apadnak, mindez az elkövetkező hónapokban az exportadatok kiszámíthatatlanságához vezet.