Hárommilliárd fát ültetnek egy évtized alatt, eltűnnek a kereskedésekből a benzines és dízel autók, elektromos töltőhálózat épül és még nagyon sok minden megváltozik a kontinensen az Európai Bizottság szándékai szerint.
A szerdán bejelentett klímavédelmi csomag óriási pénzeket mozdít meg, gazdasági szektorok sorának a működését formálja át,
és a mindennapi életünkben is látványos változásokat okoz. A cél, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen a melegház hatású gázok kibocsátása az Európai Unióban 1990-hez képest, majd 2050-re a nullára.
A csomag egyik fontos intézkedése, hogy még hatékonyabbá tennék az EU emissziókereskedelmi rendszerét, amely 42,8 százalékkal segített csökkenteni az erőművek és a sok energiát használó iparágak gázkibocsátását az elmúlt 16 évben. Felgyorsítják a kibocsátási korlátok csökkentését - például az épületek, a szállítás, a mezőgazdaság és a hulladékfeldolgozás számára - , fokozatosan kivezetik a légi közlekedésnek juttatott ingyenes engedélyeket és kiterjesztik a rendszert a közúti közlekedésre és az épületekre is.
A tagállamoknak az emissziókereskedelemből származó teljes jövedelmüket klímavédelmi projektekre kell költeniük.
A bizottság 2035-re szeretné elérni a karbonsemlegességet a földhasználatban, illetve az erdőgazdálkodási és a mezőgazdasági szektorokban, beleértve a műtrágyákat és az állatállományt is. Támogatja az erdők fenntartható felhasználását a bioüzemanyagok termelésében, ugyanakkor azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra Európában ültessünk hárommilliárd fát, több rét legyen, és a megújuló energia aránya érje el a 40 százalékot a felhasználásban. A tagállamokat arra kötelezik, hogy a közszférában évente az épületek három százalékát újítsák fel energiatakarékos üzeműre.
Felgyorsítanák az autóipar átalakulását is, ami a közutakon látványos változásokhoz vezethet már a következő másfél évtizedben.
Az új autók átlagos gázkibocsátását a 2030-ra 55 százalékkal tervezik csökkenteni a jelenlegi szinthez képest, 2035-re pedig száz százalékkal, azaz kevesebb, mint tizenöt év múlva teljesen eltűnnek a kínálatból a benzinnel és dízellel hajtott autók. A megnövekedett számú villanyautóhoz sűrű akkutöltő hálózatra lesz szükség, és ennek a megfelelő ütemű kiépítését feladatul szabják a tagállamoknak. Az alapcél, hogy az jelentős utak mentén mentén 60 kilométerenként legyen elektromos töltőállomás, és 150 kilométerenként a hidrogénes autók is tankolhassanak.
Nagy változás, hogy karbontarifákat vetnek ki az importra, hogy ne kerülhessenek versenyhátrányba az európai uniós cégek, amelyeknek költséges beruházások árán csökkenteniük kell a gázkibocsátásukat, illetve fizetnek érte. Ez biztosítja, hogy az európai erőfeszítések ténylegesen a globális kibocsátás csökkenéséhez vezessenek. A Reuters jelentése szerint a klímacsomag része az is, hogy az egész unióra kiterjedően adót vetnének ki a környezetszennyező repülő- és hajóüzemanyagokra. Ezeket az emissziókereskedelmi rendszerhez való hozzáadásuk költségekkel terheli, és kötelezik az üzemeltetőket a bioüzemanyagok növekvő felhasználására.
Ursula von der Leyen szerint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése a következő évtizedben elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első éghajlatsemleges kontinensévé váljon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.