A jövő héten jelenti be az Európai Bizottság klímavédelmi tervét a 2030-ig eltelő időszakra, és sorban szivárognak ki a részletek. Egy előzetes dokumentum szerint, amelyet a Reuters ismertetett kedden, például a tagállamoktól azt várják majd el, hogy az Európai Zöld Megegyezés céljainak elérése érdekében gyorsítsák fel az energiafaló épületek korszerűsítésének folyamatát. A hír egybeesett a Magyar Nemzeti Bank bejelentésével a 200 milliárd forintos Zöld Otthon Program megindításáról.
Az Európai Unióban (EU) az épületek felelősek a szén-dioxid kibocsátás egyharmadáért, és 40 százalékot hasítanak ki az összes energiafogyasztásból, ha tehát ezen a területen nem sikerül előrehaladást elérni, az komoly fenyegetést jelentene a kibocsátás-csökkentési terv céljainak megvalósulására. A dokumentum szerint
a tagállamoknak 2024-től 2030-ig évente másfél százalékkal kellene csökkenteni energiafogyasztásukat. Ez a korábban tervezett 0,8 százalékos ütem majdnem duplája. A még ambiciózusabb ütem akkor elérhető, ha több épületet szigetelnek, és hatékonyabb hűtő-fűtő rendszereket helyeznek üzembe.
Jelenleg az EU-ban évente csak az épületek egy százalékát korszerűsítik. Brüsszel reményei szerint a közelmúltban mozgásba lendült 800 milliárd euró összegű kilábalási alap felgyorsítja a klímavédő modernizálást, és munkahelyeket teremt az építőiparban.
A dokumentum szerint az lenne az új elvárás, hogy a tagországok évente a középületek – kórházak, iskolák, kormányzati és egyéb épületek – három százalékát alakítsák át majdnem nulla energiafelhasználásúvá. Becslések szerint ez több, mint hétszázezer épület felújítását jelentené évente
– írta a Reuters. Jelenleg a központi kormányzati épületek energiakorszerűsítésére van egy évi három százalékos szabály, ezek az EU 260 millió épületének körülbelül az egy százalékát teszik ki, a szélesebb értelemben vett közszféra pedig mintegy tíz százalékot. A javaslat része olyan alapok felállítása is, amelyek azokat a háztartásokat segítenék, ahol nem engedhetik meg maguknak a korszerűsítést. Brüsszel később az év során állapít meg energiateljesítmény sztenderdeket az ingatlanjaikat kiadó tulajdonosok számára, és ezek teljesítéséhez várhatóan pénzügyi segítséget is társít.
Szintén a Reuters szellőztette meg azt a brüsszeli javaslatot, amely szerint
minimum adót vezetnének be a repülőgép üzemanyagokra, amelyet egy 2023-ban kezdődő tíz éves átmeneti időszakban fokozatosan emelnének egy később meghatározandó szintre.
A hidrogénre és a fejlett bioüzemanyagokra nem vonatkozna minimumadó ebben a periódusban.
Az Európai Bizottság kedden tette közzé fenntartható finanszírozási stratégiáját, amely
Brüsszel reményei szerint évente több százmilliárd eurót csatornáz olyan fenntartható befektetésekbe, amelyek 2050-re klímasemleges kontinenssé teszik Európát.
A bizottság javaslatokat tett azokra az önkéntes sztenderdekre, amelyeknek a zöld kötvények kibocsátóinak kell megfelelniük, és további intézkedéseket tervez, amelyek segítségével a pénzügyi piacok résztvevői és tanácsadóik felmérhetik a befektetési döntések fenntarthatósági hatásait. Megerősítették, hogy később az év folyamán tesznek közzé részletes szabályokat a mezőgazdaságra és bizonyos iparágara, talán az atomerőművek számára is. Szintén későbbi feladat olyan jogszabály kidolgozása, ami támogatná a káros kibocsátás csökkentését segítő energiaforrásokat, beleértve a földgázt. Ami az utóbbit illeti, az EU-tagok egy része már szkepticizmusát fejezte ki, megérdemli-e a fosszilis energiafajta földgáz a zöld címkét, még akkor is, ha a felhasználása egyes országoknak segíthet abbahagyni az erősen környezetszennyező szén fogyasztását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.