Lassan kilábal Kína a válságból

A kínai statisztikai hivatal csütörtöki adatai szerint az ipari termelés júniusban 8,3 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest, szemben a 7,8 százalékos szakértői várakozásokkal és a májusban mért 8,8 százalékkal.

Mindez az előző hónaphoz képest 0,56 százalékos bővülést jelent, míg az első félévben 15,9 százalékkal nőtt az ipari termelés éves szinten. Az autóipar júniusban 13,1 százalékkal csökkent éves összevetésben, azonban az új energiával működő járművek termelése 135,3 százalékkal bővült júniusban az előző év hasonló időszakához képest, ám ez elmarad a májusban mért 166,3 százalékos értéktől.

A kiskereskedelmi forgalom növekedése júniusban 12,1 százalék volt éves szinten, ami magasabb az elemzők által várt 11 százaléknál, ám kevesebb a májusi 12,4 százaléknál. Ez az előző hónaphoz képest 0,7 százalékos emelkedést jelent, míg az első félévet tekintve 23 százalék a bővülés mértéke az előző év azonos időszakához képest. A vendéglátóipari forgalom éves bázison 20,2 százalékkal erősödött júniusban, míg az első félévben 20,6 százalékos növekedést ért el.

Nőtt az állóeszköz-beruházások értéke is, mégpedig a 12,1 százalékos növekedésre számító várakozásokat meghaladó mértékben, 12,6 százalékkal éves összevetésben. A január-májusi időszakban a növekedés mértéke 15,4 százalékos volt. A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások értéke 15,4 százalékkal nőtt az év első felében a múlt év azonos időszakához képest.

A statisztikai hivatal felmérése alapján Kínában a munkanélküliségi ráta 5 százalékos volt júniusban, mérséklődve a májusi 5,2 százalékos szinthez képest. Minthogy azonban a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül fest hű képet a valós helyzetről. A kormányzat erre az évre azt tűzte ki célul, hogy 5,5 százalék körül tartsa a munkanélküliségi rátát, miközben 11 millió új városi munkahelyet teremt.

A szintén csütörtökön közzétett, negyedéves gazdasági növekedési adatok alapján a kínai bruttó hazai termék (GDP) 7,9 százalékkal bővült az idei második negyedévben a múlt év azonos időszakához képest. Bár ez az adat enyhén alulmúlja a szakértői várakozásokat, a kínai gazdaság járvány utáni stabil helyreállását tükrözi.