Raktár helyett az irodákra fogadnak az európai ingatlanfejlesztők

A JLL ingatlanos cég szerint világszerte 31 százalékkal volt alacsonyabb az irodák iránti kereslet az idei év első negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest, ám az ingatlanfejlesztők szerint az oltások terjedésével visszatér a kereslet – írja a Reuters.

A hírügynökség idézi Keith Breslauert, az európai ingatlanberuházó Patron Capital ügyvezető partnerét, aki az iroda végét jelző jóslatokat nonszensznek nevezte és aki szerint az "okos pénz" nem hisz ebben. James Corl, az amerikai Cohen & Steers vagyonkezelő ingatlanos vezetője is hasonló véleményen van, szerinte a gazdasági visszaesések hozzák felszínre a legjobb befektetési lehetőségeket.

A távolságtartási szabályok miatt egy alkalmazottra nagyobb irodai területre van szükség, ami kiegyensúlyozza a távoli munkavégzés terjedését. Az irodabérleti díjak növekedése irányába hathat a járvány előtt Európában meglévő elégtelen kínálat is. A kontinensen működő nagyvállalatok végül az eredetileg elképzeltnél kisebb hátránnyal úszták meg a járványt és irodáikat is megtartották.

Az Egyesült Államok ebből a szempontból nem volt ennyire szerencsés, a kockázati- magántőkealapok finanszírozta cégek hamarabb hagyták ott az irodáikat San Franciscoban és New Yorkban.

Noha a tranzakciók száma jelentősen csökkent, azok amik mégis megvalósultak drágulást jeleztek, Európa központi üzleti negyedeiben a Real Capital Analytics szerint 13 százalékot drágultak az irodák 2020 és 2021 között. Iparági források szerint amerikai cégek is érdeklődnek az európai piac iránt. A new yorki Kennedy Wilson például 252 millió dollárt fizetett egy irodáért a londoni amerikai követség közelében, ami meghaladja annak 2019-es meghiúsult eladása során kialakult 222 millió dolláros árát.

A helyszín azonban továbbra is sokat számít, így Berlin legjobb helyei 2 százalékot, Párizs pedig 5 százalékot drágult, míg a londoni West End árai stabilak maradtak az idei év első negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest a CBRE adatai alapján, míg New York olcsóbb lett 5 százalékkal.

Mindeközben a raktárhelységeken elérhető hozam csökkenőben van, Breslauer a Capital Partnerstől például a korábbi 7-9 százalékos hozam helyett ma már csak 4-6 százalékot tart elérhetőnek a raktárak piacán.

A logisztikai cégek az utolsó kilométer költségeivel küzdenek, ami a felvevőpontok és a kisebb disztribúciós központokból működő online kereskedők terjedésének kedvez, miközben egyre többen térnek vissza a hagyományos vásárláshoz, ezzel korlátozva a logisztikai ingatlanokon elérhető profit mértékét.